Sorsdöntő választásra készül Európa: ők lehetnek a legnagyobb nyertesek

Június 6-ától 9-ig zajlanak az európai parlamenti választások, melynek során 27 országban tartanak egyidejűleg választásokat. Körképünkben megnézzük, mi a politikai helyzet a tagállamokban, elsősorban arra fókuszálva, melyik országból hány mandátumra számíthatnak a nagy európai pártcsaládok.

Az európai parlamenti választásokon az egyes országok választópolgárai saját országuk pártjaira szavaznak pártlistákon. Összesen 720 mandátumot osztanak ki, az egyes országok között népességarányosan oszlanak meg a képviselői helyek. Eddig 705 tagú volt az Európai Parlament (EP), de a demográfiai változások miatt most néhány ország kapott 1 vagy 2 plusz mandátumot.

Az egyes országok pártjainak nagyobb része európai pártcsaládok tagja, amelyek együtt frakciót alkothatnak az EP-ben. A jelenleg működő frakciók a következők:

• Európai Néppárt (EPP)
• Szocialisták és Demokraták (S&D)
• Újítsuk meg Európát (Renew Europe – RE)
• Zöldek / Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA)
• Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR)
• Identitás és Demokrácia (ID)
• Baloldal (GUE/NGL)

Az EP-választások után ebben az összetételben változások jöhetnek, nem kizárható például az ECR és az ID egyesülése, illetve egy az ID-től is jobbra álló frakció létrejötte.

A cikkben az egyes országok közvélemény-kutatásait nyomon követő és rendszeresen mandátumbecsléseket végző Europe Elects legújabb, május 31-én publikált mandátumbecslését vesszük alapul az egyes országok bemutatásánál, de felhasználunk más felméréseket is, főleg a Politico minden országra kiterjedő, egyes közvélemény-kutatásokat összegző grafikonjait.

Németország

Az Európai Unió vezető gazdasági ereje, egyben legnépesebb országa Németország, amely egyedül a 720 európai parlamenti képviselői hely 13 százalékát, 96 mandátumot visz el. A különböző közvélemény-kutatások között nagy a szórás, az azonban bizonyos, hogy a legtöbb szavazatot a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) konzervatív pártszövetsége szerzi majd, akik országosan jelenleg ellenzékben vannak.

AZ UNIÓPÁRTOK ÖSSZESEN 29 KÉPVISELŐT KÜLDHETNEK MAJD AZ EP-BE, EZZEL AZ EURÓPAI NÉPPÁRT FRAKCIÓJÁNAK TOVÁBBRA IS VEZETŐ EREJE LESZNEK.

Érdekesség, hogy Németország az EP-választásokra 2014-től eltörölte az 5 százalékos küszöböt, így az Európai Parlamentbe olyan pártok is bejuthatnak, amelyek a Bundestagban nincsenek jelen. A Europe Elects mandátumbecslése szerint 1 képviselőt küldhet az EP-be a Német Család Párt, így már 30 német képviselője lehet az EPP-frakciónak.

A legtöbb felmérés az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű szélsőjobboldali pártot hozza ki másodiknak, amely sorozatos botrányai miatt sokat veszített a népszerűségéből, és könnyen lehet, hogy végül csak a harmadik helyre fut be. A Europe Elects most 15 mandátumot ad nekik. Listavezetőjüket, Maximilian Krahot háttérbe is kellett vonniuk egy a hitleri SS-szel kapcsolatos kijelentése miatt, amely egyben a párt kiakolbólításához vezetett a radikális jobboldali ID-frakcióból. Így az AfD képviselői a következő EP-ben a függetlenek közé ülhetnek be, hacsak nem sikerül a magyar Mi Hazánkkal és más szélsőjobboldali pártokkal egy az ID-től is jobbra álló frakciót létrehozniuk, ahogy ez legújabb terveikben szerepel.

Az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció pártjai régóta lejtmenetben vannak. Scholz pártja, a szociáldemokrata SPD az AfD-vel azonos számú, 16 képviselőt küldhet az EP-be, a koalíciós partner Zöldek 14-et, a legkisebb koalíciós párt, a liberális FDP pedig 3-at. Az európai Zöldekhez két kisebb német párt is bejuthat 1-1 képviselővel, a liberális Renew Europe pedig az elsősorban Bajorországban erős Szabad Választók (FW) 4 képviselőjével gazdagodhat még.

A csak januárban alapított, radikális baloldali Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW) máris 7 mandátumra számíthat, Wagenknecht egykori pártja, a Baloldal (Die Linke) azonban meg kell elégedjen 3 mandátummal. Az európai Baloldal frakcióját még egy képviselővel gyarapíthatja az állatok jogaiért küzdő Német Állatjólét Párt, és egy képviselőt küldhet az EP-be a német viccpárt, A Párt (Die Partie) is.

Franciaország

Franciaországban Marine Le Pen nagy momentuma lehet az EP-választás, ugyanis pártja, a Nemzeti Tömörülés lépésekkel előzi a többi pártot, és összesen 30 képviselői helyre számíthat a Franciaországnak járó 81-ből. A párt az ID-frakció vezető ereje lehet, Le Pen pedig szeretne közös frakciót létrehozni az ECR-rel, amelynek fő ereje Giorgia Meloni olasz miniszterelnök FdI-je. Egy egyesült ECR–ID az EPP utáni legerősebb párt lehetne, de egyesülésük előtt számtalan buktató áll.

Emmanuel Macron francia elnök pártja, amely jelenleg a Reneszánsz nevet viseli, a Europe Elects mandátumbecslése szerint mindössze 7 képviselői helyre számíthat, ezzel a Renew Europe liberális EP-frakción belül is elveszítheti vezető szerepét. Ugyanakkor a liberális frakcióba kerülhetnek még négy kisebb francia párt képviselői is, így a Renew Europe-on belül 15 francia képviselő ülhet.

Az európai szocialisták között 13 francia képviselő foglalhat majd helyet, a Baloldal frakciójában Jean-Luc Mélanchon Engedetlen Franciaországa révén 7. Az EPP-be a Republikánusok 6 képviselőt küldhetnek, a szélsőjobboldali Éric Zemmour pártja, a Visszahódítás pedig 5 képviselővel gazdagíthatja az ECR-t. A francia zöldek szintén 5 képviselői helyre számíthatnak.

Olaszország

Az Európai Unió harmadik legnépesebb országa Olaszország, amelynek 76 képviselője lesz az EP-ben. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olasz Testvérek (FdI) egymaga 22 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójának megkérdőjelezhetetlen vezetője lesz. Mivel az ECR-nek az EPP és az ID is udvarol,

MELONI NAGY SZEREPET KAPHAT AZ EP-VÁLASZTÁSOKAT KÖVETŐ HELYEZKEDÉSEK, OSZTOZKODÁSOK SORÁN.

A legnagyobb ellenzéki párt, a szocialista frakcióban helyet foglaló Demokrata Párt 17 képviselői helyre számíthat a Europe Elects szerint. A pártcsaládokon kívüli, baloldali populista Öt Csillag Mozgalom 13 helyet szerezhet meg. A Matteo Salvini-féle, az ID-frakcióhoz tartozó Liga, amely az olasz kormánykoalíció tagja, be kell hogy érje 7 mandátummal, a koalíció legkisebb pártja, a néhai Silvio Berlusconi alapította Forza Italia pedig 5 képviselővel vehet részt az EPP-frakció munkájában az ugyancsak néppárti Dél-tiroli Néppárttal együtt, amely 1 képviselőt küldhet az EP-be. A Renew Europe-frakcióba 8, a Zöldekhez 2, a Baloldalhoz 1 olasz képviselő juthat be.

Spanyolország

Spanyolország 61 képviselői hellyel fog rendelkezni a 720 tagú Európai Parlamentben. A legtöbb, 24 mandátumot a Néppárt viheti el, míg Pedro Sánchez miniszterelnök szocialista pártja 17 mandátumra számíthat. Az európai szocialista frakcióba bekerülhetnek továbbá a katalán szocialisták 2 mandátummal. Az ECR-be tartozó Vox 7 képviselői helyre számíthat. A radikális baloldali pártok összesen 5 mandátumot szerezhetnek, a zöld pártok 4-et, valamint mandátumot nyerhet egy liberális és egy független képviselő is.

Lengyelország

Lengyelországban tavaly október óta már a harmadik voksolás lesz az EP-választás, a parlamenti és az önkormányzati választásokat követően. Ahogy a korábbi választások, a mostani is Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója (KO) és Jarosław Kaczyński Jog és Igazságossága (PiS) nagy küzdelmét hozza. A felmérések alapján a két párt lényegében fej fej mellett áll, de ha a négypárti kormánykoalíció összesített eredményét nézzük, akkor egyelőre stabil a többség Tuskék mögött.

A Europe Elects becslése szerint 17 képviselőre számíthat a KO, 16-ra a PiS. Az EPP-ben Tusk pártja mellett 3 mandátumot szerezhet egyik koalíciós partnere, a Lengyel Néppárt, így összesen 20 lengyel képviselő ülhet a néppárti frakcióban. Az ECR-tag PiS-hez még hozzá kell adni a vele választási szövetségben induló Szuverén Lengyelországot, amely 2 mandátumra számíthat szintén az ECR tagjaként.

A Tusk-féle kormánykoalícióban lévő Lengyelország 2050 párt 4 mandátumot szerezhet, képviselői a liberális Renew Europe frakcióba ülhetnek be. A koalíció legkisebb ereje, a szocialista Új Baloldal 3 mandátumot szerezhet. Összesen 3 képviselőre számíthatnak az ID-frakcióban ülő radikális jobboldali pártok, és 5 olyan képviselő is mandátumot szerezhet, akinek a pártja (egyelőre) nem tagja egyetlen pártcsaládnak sem.

Benelux államok

Hollandiában az ID pártcsaládba tartozó, Geert Wilders neve által fémjelzett Szabadságpárt (PVV) nagy fölénnyel vezet a közvélemény-kutatásokban. A Politico közvélemény-kutatási összesítése szerint a PVV 32 százalékon áll, fő riválisa, az ellenzéki munkáspárti–zöld koalíció 16 százalékkal követi. Az eddig vezető kormánypárt, a jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD) csak 12 százalékon áll.

Hollandia a megnövelt létszámú EP-ben 2 mandátummal gazdagodik, így 31 képviselői helye lesz. A Europe Elects mandátumbecslése szerint az ID-frakcióba 8, a Renew Europe-ba 7, a Zöldekhez 5, az EPP-be és a szocialistákhoz 4-4, a radikális baloldali frakcióba 2 képviselőt küldenek, és lesz egy független képviselő is.

Az országban tavaly novemberben tartottak választásokat, amelyen Wilders pártja győzött, de csak egy jobboldali négypárti koalíció tudott többséget gyűjteni maga mögé. Félévnyi koalíciós tárgyalások után végül májusban állapodtak meg a kormányprogramban, és egy párton kívüli, magas rangú állami hivatalnokot választottak miniszterelnöknek Dick Schoog személyében. Ezzel véget ért a 2010 óta tartó Mark Rutte-korszak.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

A teljes cikket ide kattintva olvashatod

(via portfolio.hu)

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!