Nyugodtan rábízhatjuk magunkat a diplomás szakápolókra? Szakértők elmagyarázták, mit változtat meg az új jogszabály
Egy friss jogszabálymódosítás teljesen átalakíthatja az egészségügyi ellátás menetét: a jövőben nem mindenért kell majd orvoshoz mennünk. A kiterjesztett hatáskörű szakápolók olyan diplomás szakemberek, akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek, mégsem orvosok, de egyre több feladatot láthatnak el az ellátásban.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a szakápolókat szakmai csoportokba sorolják, és „a működési engedélyük számától függ, mit tehetnek és mit nem”. Az új szabályozás elsőként Hajdú-Bihar megyében indul kísérleti jelleggel, 30 napos próbaidővel.
A változások egyik legfontosabb kérdése, hogy a betegeknek ezután sem kell minden esetben orvoshoz fordulniuk.
„A krónikus betegek állandóan szedett gyógyszereit felírhatná kiterjesztett hatáskörű szakápoló is” – hangzott el a Blikk cikkében.
Sokan megkérdőjelezik, hogy ez nem csökkenti-e az orvos-beteg kapcsolat jelentőségét, ám a szakértők szerint a cél a rendszer tehermentesítése.
„A szakirányú egyetemi végzettségű ápoló meg tudja ítélni, szükség van-e orvosra” – mondta Dr. Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese. „Egy vérvizsgálatra szóló beutalót sem csak az orvos írhatná fel.” Azonban vannak határok, amelyeket továbbra sem léphetnek át ezek a szakápolók. „Nem, az orvosi feladatkörök biztosan megmaradnak majd a szakorvosoknál. Műteni sem fognak a szakápolók” –nhangsúlyozta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.
A sürgősségi ellátásban viszont akár már az első ellátást is elvégezhetik ezek az új jogosultságokkal bíró ápolók.
„A kiterjesztett hatáskörű szakápolók között vannak, akik a sürgősségi ellátásra specializálódtak, és nagy gyakorlatot szereztek benne. Ellátják a sebeket” – tette hozzá Betlehem.
Az új rendszer nem magyar találmány. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már 50-60 éve dolgoznak hasonló módon végzett ápolók, akik nemcsak kiegészítik az orvosokat, hanem bizonyos esetekben helyettesítik is őket az elsődleges ellátásban. „Diplomás szakemberekről van szó, akik hat évig jártak egyetemre, és – az orvosokhoz hasonlóan – valamilyen szakterületre specializálódtak” – emelte ki Rékassy Balázs.
Jelenleg Magyarországon sürgősségi, geriátriai, közösségi, intenzív és perioperatív szakápolókat képeznek. A rendszer célja nem az orvosok „kiváltása”, hanem a gyorsabb, hatékonyabb betegellátás biztosítása – különösen az orvoshiánnyal sújtott térségekben.
Forrás: tudasfaja, címlapkép: SJ Objio/ Unsplash
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
