Gazdaság

Nyugdíjasok, figyelem! Itt a táblázat, ekkora összegeket utalnak a Nyugdíjas Szép-kártyákra hamarosan

Megjelent a Magyar Közlönyben a nyugdíjasok SZÉP-kártyájának bevezetéséről szóló kormányhatározat, amelyet Magyar Péter miniszterelnök jegyez. A dokumentum nemcsak azt rögzíti, hogy kik, mikor és mennyi pénzt kapnak, hanem azt is, miből fizeti az állam a támogatást. Ez utóbbi első ránézésre száraz költségvetési részletnek tűnik, valójában azonban sokat elárul arról, kik lehetnek még jogosultak a nyugdíjasokon kívül. A határozat szerint a jövő évi kifizetéshez szükséges 89,5 milliárd forintot három különböző alap között osztják fel, és ezek közül az egyik az Egészségbiztosítási Alap, amelyből többek között a megváltozott munkaképességűek ellátásait fizetik. A támogatás 2027-től mintegy 2,2 millió embert érinthet – írja az Economx.

A nyugdíjas SZÉP-kártyát Magyar Péter a jövő évi költségvetés bemutatásakor, október 19-én jelentette be a parlamentben. Az azóta eltelt hetekben sokan várták a részleteket, hiszen a kampányban még az is felmerült, hogy a támogatás már idén megérkezik. A most megjelent határozat egyértelművé teszi, hogy erre nem kerül sor: a támogatást négy lépcsőben, 2027 és 2030 között vezetik be, és az első részlet 2027. október 31-éig érkezik. A határozat egyúttal felhívja a pénzügyminisztert, hogy legkésőbb 2027. január 31-ig terjessze a kormány elé a részletes jogszabályok tervezetét. Ez azt jelenti, hogy a jövő év elején már pontosabb képet kaphatunk a felhasználás módjáról és a kártya kiadásáról.

Ebben a cikkben részletesen végigvesszük, mit tartalmaz a kormányhatározat, és hogyan oszlik meg a 89,5 milliárd forint a három alap között. Elmagyarázzuk, mire utal, hogy az Egészségbiztosítási Alap és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap is kap a keretből, és kik lehetnek jogosultak az öregségi nyugdíjasokon kívül. Táblázatban mutatjuk meg, hogyan nő évről évre a támogatás összege. Bemutatjuk, mennyit költ összesen a kormány jövőre a nyugdíjasokra, és összevetjük a SZÉP-kártya és a 14. havi nyugdíj elmaradt részletének költségét. Végül arról is írunk, milyen kérdésekre várható válasz január végéig, és mit tehetnek addig a nyugdíjasok.

A határozat legfontosabb pontjai

A kormányhatározat szerint a kiegészítő támogatást azok kaphatják meg, akik Magyarországon élnek vagy tartózkodnak, nyugellátásban vagy a nyugdíjakkal azonos módon emelendő, a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított más ellátásban részesülnek, és az őket megillető ellátások együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot. A meghatározás három feltételből áll. Az első a magyarországi lakóhely vagy tartózkodás, vagyis a külföldön élő magyar nyugdíjasok a jelenlegi megfogalmazás szerint nem kapják meg a támogatást. A második az ellátás típusa: nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem más, a nyugdíjfolyósító által folyósított és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátás is jogosíthat. A harmadik a jövedelemhatár, amely az ellátások együttes összegére vonatkozik.

A támogatás összege két kategóriában alakul. Azok, akiknek az ellátásaik együttes havi összege nem haladja meg a 250 ezer forintot, a teljes bevezetés után évi 200 ezer forintot kapnak. Akiknek az ellátásaik 250 ezer forint felett, de legfeljebb 500 ezer forint, azok évi 100 ezer forintra lesznek jogosultak. A bevezetés négy lépcsőben történik: 2027-ben az éves támogatás 25 százaléka, 2028-ban 50 százaléka, 2029-ben 75 százaléka, 2030-ban pedig a teljes összeg jár. Az első, 2027-es részletet október 31-éig fizetik ki. A támogatást a tervek szerint pihenés mellett gyógyszerre és élelmiszerre is fel lehet majd használni, ami a hagyományos SZÉP-kártyáknál nem lehetséges.

A határozat két fontos feladatot ad a pénzügyminiszternek. Az első, hogy készítse elő a kiegészítő támogatásra vonatkozó jogszabályok tervezetét, és legkésőbb 2027. január 31-ig terjessze a kormány elé. A második, hogy gondoskodjon a jövő évi kifizetéshez szükséges 89,5 milliárd forint rendelkezésre állásáról a 2027-es központi költségvetésben. A kormányhatározat tehát a politikai döntést és a pénzügyi kereteket rögzíti, a részletes szabályokat egy később megjelenő jogszabály határozza meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mostani határozat alapján még senki sem kap pénzt, a támogatás kifizetéséhez szükség van a végrehajtási jogszabályra is, amelynek tervezete a jövő év elején készül el.

Fontos megjegyezni, hogy a kormányhatározat nem jogszabály, hanem a kormány belső döntése, amely a kormány tagjaira és az irányítása alá tartozó szervekre nézve kötelező. A nyugdíjasok jogait és kötelezettségeit közvetlenül nem állapítja meg, ehhez a pénzügyminiszter által előkészítendő jogszabályra, valószínűleg kormányrendeletre lesz szükség. Ez nem jelenti azt, hogy a támogatás bizonytalan lenne, hiszen a kormány egyértelműen elkötelezte magát mellette, és a költségvetési fedezetet is biztosítja. Azt azonban igen, hogy a végleges szabályok még változhatnak a mostani határozathoz képest, például a jogosultság pontos feltételei, a felhasználás köre vagy a kifizetés módja tekintetében. A nyugdíjasoknak ezért érdemes a jövő év elején megjelenő jogszabályt is figyelemmel kísérniük.

Három alap, három célcsoport: miből fizetik?

A határozat egyik legérdekesebb része az, ahogyan a 89,5 milliárd forintot elosztják. A 2027-es központi költségvetésben a támogatás fedezetét három alap között osztják fel: 76 milliárd forint jut a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 12,8 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapnak, 700 millió forint pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapnak. A teljes összeg nagyjából 85 százaléka tehát a Nyugdíjbiztosítási Alapon keresztül érkezik, 14 százaléka az Egészségbiztosítási Alapon, alig 1 százaléka pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapon. Ez a felosztás nem véletlen: az egyes alapokból különböző ellátásokat finanszíroznak, és a támogatás fedezete ahhoz az alaphoz kerül, amelyből az adott jogosult ellátását fizetik.

A Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik az öregségi nyugdíjakat és a hozzátartozói nyugellátásokat, például az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. Ez a legnagyobb tétel, hiszen a jogosultak túlnyomó többsége öregségi vagy özvegyi nyugdíjas. A 76 milliárd forint tehát elsősorban őket érinti. Ha figyelembe vesszük, hogy a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők 2027-ben 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttiek 25 ezer forintot kapnak, akkor ez az összeg nagyjából kétmillió jogosult támogatására elegendő, ami összhangban van a kormány által említett 2,2 millió érintettel. A pontos jogosulti létszám természetesen attól függ, hányan esnek az egyes kategóriákba, és hányan haladják meg az 500 ezer forintos határt.

Az Egészségbiztosítási Alapra jutó 12,8 milliárd forint azért érdekes, mert ebből az alapból a társadalombiztosítás egészségbiztosítási ellátásait fizetik. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvény szerint ide tartoznak a rokkantsági és rehabilitációs ellátások is. Ez arra utal, hogy a megváltozott munkaképességű személyek, akik rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, szintén megkaphatják a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapra jutó 700 millió forint pedig valószínűleg olyan kisebb, szociális jellegű ellátásokat érint, amelyeket a nyugdíjfolyósító folyósít, és a nyugdíjakkal azonos módon emelnek. A pontos kört azonban csak a végrehajtási jogszabály rögzíti majd.

Rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is kaphatják?

A határozat megfogalmazása és a költségvetési felosztás alapján nagy valószínűséggel igen. A határozat nemcsak a nyugellátásban részesülőkről beszél, hanem azokról is, akik a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított, a nyugdíjakkal azonos módon emelendő más ellátásban részesülnek. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátást a nyugdíjfolyósító folyósítja, és a nyugdíjakkal azonos módon emelik, így ezek a feltételek teljesülnek. Az Egészségbiztosítási Alapra jutó 12,8 milliárd forint pedig éppen az ilyen ellátásban részesülők támogatásának fedezetét biztosíthatja. Ez jó hír a megváltozott munkaképességű személyek számára, akik a korábbi bejelentések alapján nem voltak biztosak abban, hogy rájuk is vonatkozik a támogatás.

A megváltozott munkaképességűek számára a SZÉP-kártya különösen fontos lehet, hiszen sokan közülük alacsony ellátásból élnek, és a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és terápiák költségei jelentős terhet jelentenek. Ha a SZÉP-kártyát gyógyszerre is fel lehet használni, az számukra közvetlen segítséget jelenthet a mindennapi kiadásokban. A kormány ráadásul 2027-től 10 százalékkal emeli a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, és a 65 év feletti rokkantsági ellátásban részesülőkre is kiterjeszti a 120 ezer forintos nyugdíjminimumot. A SZÉP-kártyával együtt ezek az intézkedések érezhetően javíthatják a megváltozott munkaképességűek anyagi helyzetét, különösen a legkisebb ellátásból élők esetében.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a végleges szabályokat a végrehajtási jogszabály határozza meg, és elképzelhető, hogy az bizonyos ellátásokat kizár vagy külön feltételekhez köt. A költségvetési felosztás erős jelzés, de nem jogszabályi garancia. Azoknak, akik rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek, érdemes figyelemmel kísérniük a jövő év elején megjelenő jogszabályt, és ha bizonytalanok a jogosultságukban, a nyugdíjfolyósítónál vagy a kormányablakokban érdeklődniük. Az is kérdés, hogy a rokkantsági ellátás és az esetleges egyéb ellátások együttes összegét hogyan számítják majd a 250 és az 500 ezer forintos határhoz, de ez a megváltozott munkaképességűek többségénél valószínűleg nem okoz gondot, hiszen az ellátásuk jellemzően jóval a határ alatt van.

A határozat megfogalmazása más ellátásokra is kiterjedhet. A nyugdíjfolyósító által folyósított és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátások köre meglehetősen széles: ide tartozik például a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a baleseti járadék és több más ellátás is. Ezek közül sokat a januári nyugdíjemelés is érint, és a 13. havi nyugdíj szabályai is kiterjednek rájuk. Ha a SZÉP-kártya szabályai hasonlóan alakulnak, akkor ezeknek az ellátásoknak a jogosultjai is megkaphatják a támogatást. A pontos kört azonban, ahogy már említettük, a végrehajtási jogszabály határozza meg, ezért érdemes megvárni annak megjelenését.

Kik számítanak még jogosultnak?

Az özvegyi nyugdíjban részesülők szintén a jogosultak körébe tartozhatnak, hiszen az özvegyi nyugdíj nyugellátásnak minősül, és a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik. Ez különösen fontos, mert sok idős nő kap özvegyi nyugdíjat a saját öregségi nyugdíja mellett. Az ő esetükben a két ellátás együttes összegét kell figyelembe venni a 250 és az 500 ezer forintos határnál. Ha valaki például 180 ezer forint öregségi nyugdíjat és 60 ezer forint özvegyi nyugdíjat kap, akkor az együttes összeg 240 ezer forint, így a magasabb támogatásra jogosult. Ha viszont az öregségi nyugdíja 200 ezer, az özvegyi nyugdíja 70 ezer forint, akkor az együttes összeg 270 ezer forint, így az alacsonyabb kategóriába kerül.

Érdekes kérdés, hogy az árvaellátásban részesülő gyermekek és fiatalok is jogosultak lehetnek-e. Az árvaellátás szintén nyugellátásnak minősül, és a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik, így a határozat szövege alapján elvileg ők is a jogosultak körébe tartozhatnak. Ugyanakkor a támogatást a kormány kifejezetten nyugdíjas SZÉP-kártyaként jelentette be, így elképzelhető, hogy a végrehajtási jogszabály ezt pontosítja, és bizonyos ellátásokat kizár. Ugyanígy kérdés, hogy a külföldön élő, de magyar nyugdíjat kapó személyek hogyan érintettek: a határozat szerint csak a Magyarországon élők vagy tartózkodók jogosultak, így a külföldön élők valószínűleg kimaradnak. Ezekre a kérdésekre is a jövő év elején megjelenő jogszabály adhat választ.

Évről évre: így nő a támogatás

A nyugdíjas SZÉP-kártya összege évről évre nő, egészen 2030-ig, amikor eléri a teljes összeget. Az alábbi táblázat mutatja, mennyi pénz jár az egyes években a két kategóriában:

Év 250 ezer Ft-ig 250 ezer Ft felett 500 ezer Ft-ig
2027 (25%) 50 000 Ft 25 000 Ft
2028 (50%) 100 000 Ft 50 000 Ft
2029 (75%) 150 000 Ft 75 000 Ft
2030-tól (100%) 200 000 Ft 100 000 Ft
Összesen 2027–2030 500 000 Ft 250 000 Ft

A táblázatból látszik, hogy az első évben viszonylag szerény összeg érkezik, de a támogatás négy év alatt jelentősen megnő. A 250 ezer forint alatti ellátással rendelkezők a négy év alatt összesen 500 ezer forintot kapnak, a 250 és 500 ezer forint közöttiek pedig 250 ezer forintot. 2030-tól a kisebb ellátásúak évi 200 ezer forintot kapnak, ami havi lebontásban közel 16 700 forintnak felel meg, ez már érezhető kiegészítés a mindennapi kiadásokhoz. Fontos azonban tudni, hogy a későbbi évek összegei a mostani határozat alapján tervezettek, és minden évben szükség van a költségvetési fedezetre. A jövőbeli kormányzati döntések és a gazdasági helyzet befolyásolhatja, hogy a tervek a mostani formában megvalósulnak-e.

Mennyit költ a kormány a nyugdíjasokra?

Kármán András pénzügyminiszter a 2027-es költségvetés parlamenti vitájában arról beszélt, hogy a nyugdíjasokat érintő intézkedésekre jelentős összeget fordít a kormány. A tervek szerint 238 milliárd forint jut a jövő évi, 3 százalékos nyugdíjemelésre, 123 milliárd forintot fordítanak az alacsony ellátások felzárkóztatására, vagyis a 146 ezer forint alatti nyugdíjak sávos emelésére, és 90 milliárd forintot szánnak a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésére. Ez összesen mintegy 450 milliárd forint. A miniszterelnök szerint ez jóval több annál, mint amennyit az előző kormány a nyugdíjasokra tervezett. Az összeg nagy része a januári emelésre megy, amely minden nyugdíjast érint, a sávos emelés és a SZÉP-kártya viszont célzottan a kisebb nyugdíjúakat segíti.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására és a SZÉP-kártyára szánt összeg együttesen meghaladja a 14. havi nyugdíj második heti részének 155 milliárd forintos forrásigényét. Ez a mondat a kormány érvelésének kulcsa. Az előző kormány tervei szerint a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezették volna be, és 2027-ben már két heti nyugdíj járt volna februárban. A mostani kormány ezt nem folytatja, a 14. havi nyugdíjból csak az egyheti részlet marad meg. A második heti részlet elmaradása 155 milliárd forint megtakarítást jelent, a sávos emelés és a SZÉP-kártya pedig együtt 213 milliárd forintba kerül. A kormány tehát összességében többet költ a nyugdíjasokra, de másképp osztja el a pénzt.

A minisztérium számításai szerint a két heti 14. havi nyugdíj 310 milliárd forintba került volna. Ehelyett az egyheti 14. havi nyugdíj 155 milliárd, a SZÉP-kártya első részlete 90 milliárd, a 146 ezer forint alatti nyugdíjak külön emelése pedig 123 milliárd forintba kerül, ami összesen 368 milliárd forint. A különbség tehát 58 milliárd forint a nyugdíjasok javára, legalábbis összességében. A kérdés azonban az, hogy ki nyer és ki veszít ezen az átrendezésen. A 14. havi nyugdíj arányos a havi nyugdíjjal, vagyis a magasabb nyugdíjúak többet kapnak belőle, a sávos emelés és a SZÉP-kártya viszont a kisebb nyugdíjúaknak kedvez. Az átrendezés tehát a nyugdíjak közötti különbségek mérséklését szolgálja.

Érdemes azt is látni, hogy a nyugdíjkiadások finanszírozása egyre nagyobb kihívást jelent a költségvetésnek. A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei, vagyis a befizetett járulékok, már évek óta nem fedezik a teljes nyugdíjkiadást, így a központi költségvetésnek jelentős összeggel kell kiegészítenie az alapot. A 13. és a 14. havi nyugdíj, valamint a különböző pluszjuttatások ezt a terhet tovább növelik. A SZÉP-kártya fedezetét is a központi költségvetés biztosítja, nem a nyugdíjjárulékok. A nyugdíjas szervezetek egy része szerint ez nem baj, a lényeg, hogy legyen költségvetési fedezete. Mások szerint viszont a hosszú távú megoldás a nyugdíjrendszer átfogó reformja lenne, nem az újabb és újabb kiegészítő juttatások bevezetése.

SZÉP-kártya vagy 14. havi nyugdíj? A számok összevetése

Hogy egy adott nyugdíjas jobban vagy rosszabbul jár-e a változással, az elsősorban a nyugdíja összegétől függ. A 14. havi nyugdíj második heti részlete a havi nyugdíj negyede lett volna. Egy havi 150 ezer forintos nyugdíjasnál ez 37 500 forint, egy havi 200 ezer forintosnál 50 ezer, egy havi 300 ezer forintosnál 75 ezer, egy havi 400 ezer forintosnál pedig 100 ezer forint. A SZÉP-kártya első részlete ezzel szemben a 250 ezer forint alattiaknál 50 ezer, a 250 és 500 ezer forint közöttieknél 25 ezer forint. Ebből látszik, hogy a 200 ezer forint alatti nyugdíjasok már 2027-ben jobban járnak a SZÉP-kártyával, mint a 14. havi nyugdíj második heti részletével, a magasabb nyugdíjúak viszont rosszabbul.

Ha a sávos emelést is figyelembe vesszük, a kép még egyértelműbb. A 146 ezer forint alatti nyugdíjasok a sávos emelés révén havonta 6–17 ezer forinttal kapnak többet a 3 százalékos általános emelésen felül, ami évente akár 200 ezer forintot is jelenthet a 13. és 14. havi nyugdíjjal együtt. Számukra a változás egyértelműen kedvező. A 200 és 250 ezer forint közötti nyugdíjasoknál a SZÉP-kártya és a 14. havi nyugdíj elmaradt hete nagyjából kiegyenlíti egymást. A 250 ezer forint feletti nyugdíjasok viszont rosszabbul járnak, hiszen a SZÉP-kártyán csak 25 ezer forintot kapnak, a 14. havi nyugdíj elmaradt hete pedig náluk 60–125 ezer forint is lehet. A kormány tehát tudatosan a kisebb nyugdíjúak felé tolja el a támogatásokat.

Hosszabb távon a kép árnyaltabb. A SZÉP-kártya összege évről évre nő, és 2030-ra eléri a 200, illetve 100 ezer forintot. A 14. havi nyugdíj teljes bevezetése viszont a korábbi tervek szerint 2028-ra egy teljes havi nyugdíjat jelentett volna. Egy havi 200 ezer forintos nyugdíjasnál ez 200 ezer forint, vagyis nagyjából annyi, mint a SZÉP-kártya teljes összege 2030-ban. Egy havi 300 ezer forintos nyugdíjasnál viszont a 14. havi nyugdíj 300 ezer forint lett volna, a SZÉP-kártya pedig csak 100 ezer forint. Hosszú távon tehát a 200 ezer forint feletti nyugdíjúak egyértelműen rosszabbul járnak a változással, a kisebb nyugdíjúak viszont a SZÉP-kártya és a sávos emelés révén jobban. Fontos azonban, hogy a 14. havi nyugdíj teljes bevezetésének sem volt meg a költségvetési fedezete.

Január 31.: ekkorra jönnek a részletes szabályok

A kormányhatározat szerint a pénzügyminiszternek legkésőbb 2027. január 31-ig kell a kormány elé terjesztenie a kiegészítő támogatásra vonatkozó jogszabályok tervezetét. Ez azt jelenti, hogy a jövő év első hónapjában már pontosabb képet kaphatunk a támogatás részleteiről. A tervezet várhatóan választ ad arra, hogy pontosan kik jogosultak a támogatásra, melyik időpontban érvényes ellátási összeg alapján döntik el a kategóriába sorolást, milyen formában kapják meg a nyugdíjasok a támogatást, és mire lehet azt felhasználni. Az is kiderülhet, hogy a támogatást valóban SZÉP-kártyán, vagy más formában, például utalványként vagy egy külön erre a célra létrehozott kártyán kapják meg az érintettek.

A január 31-i határidő a kormány elé terjesztésre vonatkozik, vagyis a jogszabály ezt követően még módosulhat, mielőtt a kormány elfogadja és kihirdeti. A végleges jogszabály tehát valószínűleg 2027 tavaszán vagy nyarán jelenik meg. Ez elegendő időt hagy arra, hogy a rendszert kiépítsék, a kártyákat legyártsák és kiküldjék, és az elfogadóhelyekkel megállapodjanak, mielőtt októberben megérkezik az első részlet. A nyugdíjasoknak tehát a jövő év első felében érdemes figyelemmel kísérniük a hivatalos bejelentéseket. A végrehajtási jogszabály megjelenése után a nyugdíjfolyósító valószínűleg levélben is tájékoztatja a jogosultakat a támogatásról, ahogy az a korábbi juttatásoknál is történt.

Érdemes megjegyezni, hogy a kormány a korábbi nyugdíjas juttatásoknál is hasonló menetrendet követett. A nyugdíjas élelmiszer-utalványoknál például a kormányrendelet néhány hónappal a kiosztás előtt jelent meg, és a nyugdíjfolyósító automatikusan, postai úton juttatta el az utalványokat a jogosultakhoz. A SZÉP-kártya esetében azonban a rendszer bonyolultabb lehet, hiszen nem egyszeri utalványról, hanem évente ismétlődő támogatásról van szó, amelyet ráadásul négy év alatt fokozatosan emelnek. Ezért valószínű, hogy a kormány egy olyan rendszert alakít ki, amely hosszú távon működőképes, és lehetővé teszi a támogatás évenkénti jóváírását. Ez lehet egy kártya, amelyre minden évben feltöltik az összeget, de más megoldás is elképzelhető.

Nyitott kérdések

A határozat számos fontos kérdést nyitva hagy. Az egyik legfontosabb, hogy melyik időpontban érvényes ellátási összeg alapján döntik el a kategóriába sorolást. Ez azért lényeges, mert a nyugdíjak januárban 3 százalékkal emelkednek, így a 250 és az 500 ezer forintos határ közelében lévők átkerülhetnek egy másik kategóriába. Egy másik kérdés, hogy a támogatást meddig kell felhasználni, és mi történik a fel nem használt összeggel. A harmadik kérdés az elfogadóhelyek köre: minden boltban, gyógyszertárban és szálláshelyen fel lehet-e majd használni a támogatást, vagy csak azokon a helyeken, amelyek szerződést kötnek a kibocsátóval. Ez különösen a kisebb településeken élő nyugdíjasok számára fontos.

További kérdés, hogy a támogatás automatikusan jár-e, vagy igényelni kell. A korábbi nyugdíjas juttatásoknál, például a 13. havi nyugdíjnál vagy az élelmiszer-utalványnál, a nyugdíjasoknak nem kellett semmit tenniük, a juttatást automatikusan megkapták. Valószínű, hogy a SZÉP-kártyánál is hasonló lesz a helyzet, de ha a támogatást kártyán kapják meg, akkor a kártya kiadásához szükség lehet valamilyen adategyeztetésre. Az is kérdés, hogy mi történik, ha egy jogosult év közben elhunyt, vagy ha valaki év közben válik jogosulttá, például mert nyugdíjba vonul. Ezekre a kérdésekre mind a január végéig elkészülő jogszabálytervezet adhat választ, ezért érdemes türelmesen kivárni annak megjelenését.

Mit tehetnek most a nyugdíjasok?

A támogatás első részlete csak 2027 októberében érkezik, így a nyugdíjasoknak most még nincs konkrét teendőjük. Néhány dologra azonban már most érdemes figyelni. A legfontosabb, hogy a nyugdíjfolyósítónál nyilvántartott adataik, például a lakcímük és a bankszámlaszámuk, naprakészek legyenek, hiszen ezek alapján kaphatják meg a támogatást, és ezek alapján értesíthetik őket a részletekről. Érdemes azt is ellenőrizni, hogy az ellátásaik együttes összege melyik kategóriába esik, különösen ha közel vannak a 250 vagy az 500 ezer forintos határhoz. Ehhez a nyugdíjfolyósító által minden év elején kiküldött értesítő levél nyújthat segítséget, amely tartalmazza az ellátások pontos összegét.

Fontos az is, hogy a nyugdíjasok óvakodjanak a csalóktól. Az új juttatások bevezetésekor gyakran megjelennek olyan személyek, akik telefonon, e-mailben vagy személyesen keresik fel az időseket azzal, hogy segítenek a támogatás igénylésében, vagy azonnal kifizetik azt, ha megadják a bankkártyaadataikat. Ezek mind csalások. A hivatalos szervek soha nem kérnek bankkártyaadatot vagy előleget ilyen ügyekben, és a támogatásért senkinek nem kell fizetni. Ha valaki gyanús megkeresést kap, érdemes azonnal megszakítania a beszélgetést, és szükség esetén a rendőrséghez fordulnia. A családtagoknak is érdemes figyelmeztetniük idős hozzátartozóikat erre a veszélyre, különösen most, amikor a SZÉP-kártyáról sok hír jelenik meg.

Megjelent a Magyar Közlönyben a nyugdíjasok SZÉP-kártyájának bevezetéséről szóló kormányhatározat. A támogatást azok kaphatják meg, akik Magyarországon élnek vagy tartózkodnak, nyugellátásban vagy a nyugdíjfolyósító által folyósított, a nyugdíjakkal azonos módon emelendő más ellátásban részesülnek, és az ellátásaik együttes havi összege nem haladja meg az 500 ezer forintot. A támogatás négy lépcsőben épül fel: 2027-ben 50, illetve 25 ezer forint, 2030-tól évi 200, illetve 100 ezer forint jár. Az első részletet 2027. október 31-éig fizetik ki. A jövő évi 89,5 milliárd forintos keretet három alap között osztják fel, és az Egészségbiztosítási Alapra jutó rész arra utal, hogy a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők is jogosultak lehetnek.

A kormány jövőre összesen mintegy 450 milliárd forintot fordít a nyugdíjasokat érintő intézkedésekre, és a pénzügyminiszter szerint a sávos emelés és a SZÉP-kártya együtt többe kerül, mint a 14. havi nyugdíj elmaradt második heti részlete. A kisebb nyugdíjúak összességében jobban járnak a változással, a 200–250 ezer forint feletti nyugdíjúak viszont rosszabbul. A részletes szabályokat a pénzügyminiszter 2027. január 31-ig terjeszti a kormány elé, így a jövő év elején derülhet ki, milyen formában és mire lehet majd felhasználni a támogatást. A nyugdíjasoknak addig érdemes naprakészen tartaniuk az adataikat, és óvakodniuk a csalóktól.

Forrás: tudasfaja, címlapkép: Közbeszéd

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük