Belföld

„Nem azt mondom, hogy nem jön rám a sírás” – gyűlnek a tanárok történetei, több ezren mondhatnak fel

Mindent megtettem, amiről azt gondoltam, felelős állampolgárként megtehetek. A magam és még több ezer pedagógustársam jajkiáltása azonban süket fülekre talált – írja egy pályaelhagyó pedagógus, melyről a g7.hu portál számolt be.

„Miután felmondtam, sokkal jobban érzem magam. Persze nem azt mondom, hogy nem jön rám a sírás, amiért hiányoznak a tanítványaim, és nem kattogok azon, hogy mi lesz velem. Hiszek abban, hogy ezt a döntést a néhány évvel későbbi önmagam megköszöni” – írja egy pályaelhagyó pedagógus a Miután felmondtam nevű blogon és Facebook-oldalon, ami idén január óta gyűjti az elsősorban a közoktatás helyzete és a siralmas tanárbérek miatt felmondó pedagógusok történeteit.

A beérkező szövegeket gondozó szerkesztők maguk is pályaelhagyó pedagógusok, önkéntes munkában dolgoznak, mert hisznek „egy élhető magyar jövőben, aminek elengedhetetlen része a szakmai alapokon nyugvó, minőségi oktatás.” Felmondó tanárból pedig minden jel szerint egyre több van, egyre több lesz, a szakszervezetek már most több ezer pályaelhagyóról beszélnek. A cikk további részében a dőlt betűs részek a blogon közölt történetekből származnak.

„Miattuk megérte”

A parlament a tanárok, diákok, szakmai és civil szervezetek, valamint a szimpatizánsok hosszan tartó tiltakozása ellenére július 4-én elfogadta az összes magyar pedagógust érintő státusztörvényt. A kormány némely pontokon enyhített az első tervekhez képest a szövegen, de a törvény lényegi része maradt – és az, hogy a fenntartó, tehát a munkaadó szélesebb jogköröket, a munkavállalók pedig szűkebb mozgásteret kapnak az új jogállással: minden tanárnak rosszabb lett, de nem ugyanannyival. Ráadásul a státusztörvény akár további akadálya is lehet annak, hogy Magyarország hozzájusson a különböző feltételrendszerek miatt zárolt EU-s forrásokhoz – de az bizonyos, hogy csak bonyolítja Magyarország helyzetét ebből a szempontból.

A pedagógusok és szakszervezeteik tiltakozása a státusztörvény-tervezetnél korábbra nyúlik vissza: a szervezkedést és sztrájkot a magyar közoktatás elfogadhatatlan viszonyai és a mindenféle összehasonlításban siralmas tanárbérek miatt kezdték el. A státusztörvényt ezért is nevezték bosszútörvénynek: nemhogy érdemi béremelést nem kaptak – azt ugyanis az EU-források megérkezéséhez kötötte a kormány -, de még szerzett jogokat is elvettek tőlük. (via G7.hu)

A teljes írás ITT olvasható.

[visual-link-preview encoded=”eyJ0eXBlIjoiaW50ZXJuYWwiLCJwb3N0IjoyNDU3LCJwb3N0X2xhYmVsIjoiQmVqZWd5esOpcyAyNDU3IC0gSm9jw7MgYsOhY3NpLCBha2kgbcOhciBjc2FrIG3Dumx0IGlkxZFiZW4gZ3lha29ybMOzIG5hZ3kgYmV0xbFzIFBlZGFnw7NndXMuLi4uIC0gQmFsYXRvbmkgSsOzenNlZiBiw7pjc8O6amEgYSB0YW7DoXJpIHDDoWx5w6F0w7NsIiwidXJsIjoiIiwiaW1hZ2VfaWQiOjI0NjAsImltYWdlX3VybCI6Imh0dHBzOi8vd3d3LmtvemJlc3plZC5odS93cC1jb250ZW50L3VwbG9hZHMvMjAyMy8wNy9qb2NvLWJhY3NpMi5qcGciLCJ0aXRsZSI6IkpvY8OzIGLDoWNzaSwgYWtpIG3DoXIgY3NhayBtw7psdCBpZMWRYmVuIGd5YWtvcmzDsyBuYWd5IGJldMWxcyBQZWRhZ8OzZ3VzLi4uLiAtIEJhbGF0b25pIErDs3pzZWYgYsO6Y3PDumphIGEgdGFuw6FyaSBww6FsecOhdMOzbCIsInN1bW1hcnkiOiJIw7NuYXBvayDDs3RhIGvDqXN6w7xsw7ZrIGFycmEsIGhvZ3kgZXp0IGEgY2lra2V0IG1lZyBrZWxsIMOtcm5vbSwgZWwga2VsbCBtb25kYW5vbSB2w6lncmUsIGFtaXQgw6luIG3DoXIgcsOpZ2VuIHR1ZG9rLCIsInRlbXBsYXRlIjoidXNlX2RlZmF1bHRfZnJvbV9zZXR0aW5ncyJ9″]

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük