Pletykafészek

Közeleg a halál visszafordításának időpontja

A halál az élet elengedhetetlen része, de mégis, szinte semmit sem tudtunk a haldoklók agytevékenységéről. Jimo Borjigin ennek a kutatási területnek szenteli életét csapatával a Michigani Egyetemen. Meglepő felfedezéseket tettek, de a tudósok szkepticizmusa miatt, akik inkább a paranormális jelenségek közé sorolják a halál utáni agytevékenységet, fogy a kutatási finanszírozás összege.

Mi történik agyunkkal, ha meghalunk? Erre a kérdésre hamarosan választ kaphatunk, ugyanis a Michigani Egyetem neurológiaprofesszora, Jimo Borjigin és csapata komoly előrelépéseket értek el, mikor több, halottnak nyilvánított ember agyát vizsgálták.

Borjigin saját laboratóriumában felfedezte, hogy a patkányok agyában hihetetlen ingadozásba kezdenek bizonyos neurotranszmitterek, többek között a szerotonin és a dopamin, mikor leáll a szívük és oxigénhiány lép fel. Ez indukálta kutatásait arról, vajon az emberek halálközeli élményei származhatnak-e hasonló jelenségből, és vajon előfordul-e ez még olyan embereknél is, akiket nem lehet újjáéleszteni.

A túlvilág vándorai

Az újjáélesztés technikája a hatvanas évek óta rohamosan fejlődik, a halálból visszatértek körülbelül 10-20 százaléka számolt be halálközeli élményekről, amikor lelkük „kiszállt” testükből. Nemzetközi statisztikák szerint 800 millió olyan ember élhet a világon, akik már jártak a túlvilágon. Ma már nem lehetetlen órákkal a szívmegállást követően is újjáéleszteni valakit, 2011-ben például japán orvosoknak sikerült 6 órával drogtúladagolása után visszahozni a halálból egy fiatal nőt, aki három hét után a saját lábán hagyta el a kórházat. 2019-ben egy brit nő a hó fogságában hat órán át volt halott, leállt a szíve, de a doktorok agykárosodás nélkül újjáélesztették.

AZ, HOGY SOKAN, AKIK A KLINIKAI HALÁL ÁLLAPOTÁBA KERÜLVE UGYANOLYAN ÉLMÉNYEKRŐL SZÁMOLNAK BE – PÉLDÁUL FEHÉR FÉNYRŐL, ALAGÚTRÓL, SZAVAKKAL LEÍRHATATLAN BÉKÉRŐL ÉS BOLDOGSÁGRÓL – FELTÉTELEZI, HOGY LÉTEZHET VALAMI KOLLEKTÍV, HALÁL UTÁNI ÉLMÉNY, AMI MINDENKINÉL UGYANOLYAN.

És a leírások szerint szerencsére egyáltalán nem rossz. Ráadásul az érzékelés miatt az is reális hipotézis, hogy a szív megállása után a tudat nem tűnik el azonnal.

Jimo Borjigin 2015-ben kezdett tanulmányozni egy Egyes Páciensnek nevezett elhunyt nőt, aki szívelégtelenségben szenvedett és 24 évesen meghalt. Defibrillátorral újra indították megállt szívét, de agytevékenysége nem tért vissza, úgyhogy családja úgy döntött, leállítják mesterséges lélegeztetését. De ekkor, ahogy az oxigénellátás megszűnt, agya meglepően erős aktivitást mutatott. Ahogy Borjigin mondta, mintha halála pillanatában agya hiperaktív üzemmódba kapcsolt volna.

Borjigin neurológus csapata további négy olyan beteget is alaposabb vizsgálatnak vetett alá, akik szívmegállásban haltak meg kórházban. Mind a négy beteg kómába esett, nem reagáltak semmire, családjaik pedig engedélyezték, hogy lekapcsolják őket a gépekről. Ekkor a betegek közül kettőnél a szívfrekvencia növekedését, és a gammahullám-aktivitás megugrását tapasztalták, ami a leggyorsabb agyi tevékenység és a tudat bizonyítéka lehet. Az aktivitást a halántéki, tarkói és fali lebeny találkozási pontjában észlelték az agy hátsó részén.

A másik két betegnél nem tapasztalták a halál utáni szapora szívverést és megnövekedett gamma-aktivitást sem, és a két páciens a tudósok bevallása szerint is igen kis minta, nem általánosíthatóak az eredmények. De tény, ennél a két esetnél észlelték az agyhullámok intenzív szinkronizálását az oxigénhiány utáni két percben. Ebben a szinkronizálásban 18 másodperces szünet állt be, mielőtt az agyi aktivitás új, négy percnél hosszabb időszakát rögzítették volna. Egyperces szünet után egy harmadik aktivitási periódusra is sor került. Az intenzitás főleg az agynak a tudatos tapasztalat–feldolgozásához kapcsolódó területein történt: az emlékek kialakításában résztvevő régiók és az empátiáért felelős területek aktivizálódtak.

Agyhalál vagy klinikai halál?

Az agyhalál a klinikai halál után néhány perccel is bekövetkezhet, vagy akár órákkal később. A klinikai halál akkor történik, amikor a szív leáll, és nincs pulzus. Ez oxigénhiányt okoz az agyban és más szervekben. Az újjáélesztési technikák fejlődésével azonban az orvosok rájöttek, hogy a halál nem egyetlen pillanat, hanem egy folyamat. Kiderült, a szervek működése nem áll le azonnal.

A halálközeli élmények bizonyos parapszichológusokat arra a gondolatra vezettek, hogy a tudat fennmaradhat az egyén halála után is. De mások azt mondják, a tudat nem létezhet működő agy nélkül. Borjigin hangsúlyozta, hogy AZ AGY RENDKÍVÜL AKTÍV SZÍVLEÁLLÁS ALATT IS.

A professzor reméli, hogy ha idegi szinten megismerik a halál lefolyását, az akár a halál visszafordításában is segíthet. De még sok tudós szkeptikus a paranormális konnotáció miatt. Ezek az ellenérzések a kutatások finanszírozását is megnehezítik, noha több tucat elhunyt agytevékenységéről készült felvétel vár elemzésre. A halállal foglalkozó parapszichológusok szerint ha van tudat agyi tevékenység nélkül, akkor a tudatnak valahol az agyon túl kell léteznie. Ez talán egy, az univerzumot átható erő, az agy befogadja, de nem előállítója.

Ahogy Borjigin is mondja, sok tudós úgy gondolja, ezen a területen inkább a teológusoknak és a filozófusoknak kellene dolgoznia, mivel a fizikai orvoslás hívei úgy állnak hozzá, „a betegek úgyis meg fognak halni”.

Pedig most úgy tűnik, a teljes agyhalál egy napon visszafordítható lehet. Legalábbis a Yale Egyetem kutatásai ezt mutatják. 2019-ben egy vágóhídon elhullott sertés agyát kioperálták, majd vérátömlesztést adtak neki. A drogokból és szintetikus vérből álló koktél hatására bizonyos sejtek és a szinapszisok is működésbe léptek. De a sertés agyának vizsgálata nem tárta fel a szerv általános elektromos aktivitását. A működés azonban megkérdőjelezi az élet és a halál közötti határvonal élességét. (via index.hu)

Fotó: Pixabay

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények