Aki kimarad, lemarad? Szigorú törvény rázza fel a magyar építőipart

A magyar építőipar szereplői számára a digitalizáció és az adatalapú működés szintje többé nem önkéntes vállalás vagy távoli jövőkép kérdése. Egy friss hazai jogszabályi környezet ugyanis egyértelműen az egységes, digitális azonosítás felé tereli a szektort, ahol a talpon maradás záloga a pontos és szabványos adatkezelés.

A 2023. évi C. törvény (a magyar építészetről) alapjaiban írja át a hazai játékszabályokat. A jogszabály szerint egyedi termékazonosítás szükséges az építőanyagoknál az ISO/IEC 15459 szabvány alapján. Ez a lépés egyértelmű üzenet a hazai vállalkozásoknak: az ellátási lánc minden pontján – a gyártástól a beépítésig – biztosítani kell a termékek pontos és digitálisan olvasható nyomon követhetőségét.

A folyamat szervesen illeszkedik az Európai Unió Ecodesign for Sustainable Products Regulation (ESPR) rendeletéhez, amely 2024. július 18-án lépett hatályba, előrevetítve a Digitális Termékútlevél (DPP) kötelező bevezetését. Ez a rendszer dokumentálja a termékek összetevőit, eredetét és javíthatóságát vagy újrafelhasználhatóságát, támogatva a körforgásos gazdaságot.

Milyen lesz a jövő építőipara?

A kötelezettségekkel egy időben a szektornak nem kell új technológiák kifejlesztésével kísérleteznie. A megoldás már évtizedek óta létezik, és globálisan bizonyított: ez a GS1 szabványrendszer.

„A komplex ellátási láncokban csak akkor lehet valódi rendet teremteni, ha a szereplők globálisan egyedi, szabványos azonosítókat használnak. Ez az alapja minden további automatizálásnak” – mutat rá Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország üzleti kapcsolatok igazgatója.

A GS1 egy 150 országban jelen lévő szervezet, amelynek szabványait – mint a vonalkód, a GTIN-szám, valamint az új generációs kétdimenziós kódok–- naponta több milliárd alkalommal használják a világon.

Skandináviában már évek óta kötelező a GS1 GTIN használata az építési termékeken, ami jelentősen felgyorsította a logisztikát, és csökkentette a hibázási lehetőségeket. A magyar szabályozás is ezt a bevált, nemzetközi utat követi.

Szükséges rossz helyett versenyelőny

Bár az újításokat sokan adminisztrációs teherként élik meg, az egyedi azonosítás bevezetése valójában a hatékonyság motorja. Aki túllát a kötelező megfelelésen, az komoly piaci előnyre tehet szert.

Krázli Zoltán példaként említette a hatékonyabb logisztikát, a látható életciklust, a bizalom megteremtését és BIM-integrációt: „Kevesebb emberi hiba a beszerzésben, pontos készletkezelés, precíz termékadatok a tervezéstől az üzemeltetésig, garanciakezelés és karbantartás támogatása egyedi azonosítók alapján, hiteles adatok a felhasznált anyagok minőségéről és eredetéről, valós idejű nyomon követés” – sorolta a GS1 Magyarország üzleti kapcsolatok igazgatója.

Hozzátette, hogy a GS1 Magyarország szakmai támogatást nyújt a hazai vállalatoknak a jogszabályok értelmezésében és a szabványok gyakorlati bevezetésében, segítve őket abban, hogy a kényszerű megfelelésből valódi versenyelőnyt kovácsoljanak.

Alacsonyabb költségek, fenntarthatóbb jövő

A szakértő szerint a jövő építőipara egy adatvezérelt és átlátható ökoszisztéma, amely az egységes digitális azonosítás révén a teljes életciklust lefedi.

„A gyártási és építési szakaszban megvalósul a hatékonyabb beszerzés, valamint a gyorsabb és precízen szabályozható logisztika, ami minden eddiginél nagyobb megbízhatóságot garantál a kivitelezés során. Az üzemeltetési szakaszban pedig a pontos karbantartási nyilvántartás és az egyértelmű garanciakezelés drasztikusan csökkenti a kockázatokat, miközben hosszú távon is biztosítja a költséghatékony és fenntartható fenntartást” – tette hozzá.

A jogszabályi kényszer általi hatékonyabb működés közvetlenül csökkenti a működési költségeket és a selejtek arányát. Hosszabb távon pedig az egyedi azonosítás támogatja a körforgásos gazdaságot. A szemlélet értelmében az építőipari termékek jelentős része újrahasznosítható vagy javítható kell, hogy legyen, ahelyett, hogy a hulladéklerakóban végezné.

„Ha pontosan tudjuk, mi van beépítve egy épületbe, az anyagok később újrahasznosíthatóvá válnak. Így a fenntarthatóság nem csupán egy jól hangzó szlogen, hanem a hatékony gazdálkodás közvetlen eredménye lesz” – fogalmazott a GS1 Magyarország üzleti kapcsolatok igazgatója.

Címlapkép: GS1

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!