EP-választás: meglepő eredményeket hozott az új közvélemény-kutatás
Miközben a 27 uniós tagállamban átlagosan a fiatalok kétharmada akar részt venni a közelgő EP-választásokon, a magyar fiatalok alig fele lesz majd biztosan az urnáknál június 9-én. Ebben szerepe lehet annak, hogy a fiatalok kevésbé ismerik az EU hivatalos kommunikációs csatornáit – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből.
Aggasztó, hogy az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, mint az uniós átlag.
Az Európai Bizottság által közzétett, az ifjúságról és a demokráciáról szóló Eurobarométer-felmérésből kiderült, hogy a 27 uniós tagállamban a fiatalok 64%-a szándékozik részt venni a közelgő európai választásokon. A felmérés azonban azt is jelezte, hogy bár sok fiatal aktív és különböző módon elkötelezett, még mindig jelentős azoknak az aránya, akiket nem érdekel a politika vagy a szavazás.
A magyar fiatalok a negyedik legkevésbé érdeklődők az uniós választások iránt:
MÍG AZ EU-ÁTLAG 64 SZÁZALÉK, ADDIG ITTHON ALIG 51 SZÁZALÉKUK BIZTOS BENNE, HOGY RÉSZT VESZ MAJD A JÚNIUS 9-I VOKSOLÁSON.
Ebben szerepet játszhat, hogy a magyarországi eredmények azt mutatták, hogy a többi tagállamhoz képest a fiatalok kevésbé ismerik az EU kommunikációs csatornáit. Mindössze 14%-uk ismerte az EU közösségi médiafelületeit és honlapjait, alig 7%-uk hallott az Európai Ifjúsági Hétről vagy az Európai Ifjúsági Rendezvényről.
EMELLETT A MAGYARORSZÁGI FIATALOK 22%-A JELEZTE, HOGY NEM ISMERI AZ EU-VAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS SEMMILYEN MÓDJÁT.
Az EU-ról való tájékozódást illetően Magyarország a televízió mint forrás használata meglehetősen alacsonyan áll, mindössze 33% tájékozódik innen, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (49%), és a harmadik legalacsonyabb arány az összes tagállam között. Ezzel szemben négy tagállam kivételével minden tagállamban a közösségi média a leggyakrabban említett forrás az EU-ról való tájékozódásra, és minden második válaszadó legalább minden második tagállamban (Luxemburg kivételével) ezt a lehetőséget választotta.
A magyarországi fiatalok a többi tagállamhoz képest kisebb valószínűséggel vesznek részt sportklub vagy bármilyen ifjúsági szervezet tevékenységében. Három tagállam kivételével (Luxemburg, Románia és Málta) minden tagállamban a sportklubok tevékenységei voltak azok a tevékenységek, amelyekben a fiatalok a legnagyobb valószínűséggel részt vettek az elmúlt 12 hónapban.
MAGYARORSZÁGON AZONBAN A FIATALOKNAK MINDÖSSZE 12%-A SZÁMOLT BE ARRÓL, HOGY TAGJA BÁRMILYEN SPORTEGYESÜLETNEK, IFJÚSÁGI KLUBNAK.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok kisebb valószínűséggel tettek lépéseket a társadalom megváltoztatása érdekében olyan témákban, mint az emberi jogok, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, valamint a nemtől, fajtól vagy szexualitástól független jogegyenlőség. A magyarországi válaszadóknak mindössze 21%-a számolt be arról, hogy a demokrácia és a jogállamiság területén társadalmi változása érdekében mozgalomban vett részt, támogatott valamilyen kezdeményezést, vagy tüntetett volna, ami az egyik legalacsonyabb arány a tagállamok között.
Az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya (54%), akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, szemben az uniós átlaggal (46%). Ez aggasztó eredmény, mivel arra utal, hogy a magyarországi fiataloknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük mentális egészségük és jólétük tekintetében.
Pozitív eredmény volt azonban, hogy a magyarországi fiatalok 72%-a egyetértett azzal, hogy az oktatás megtanította őket arra, hogy vigyázzanak a környezetükre. Ez valamivel magasabb, mint a 71%-os uniós átlag, és arra utal, hogy a környezeti nevelés hatással van a magyarországi fiatalok hozzáállására és viselkedésére.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
(via portfolio.hu)