Gazdaság

Eljött az igazság pillanata az állampapíroknál, megy a pénz a befektetési alapokba

Az állampapírokból kifelé vitte a pénzt februárban a lakosság. Az államtól érkezett pénzeső a befektetési alapokat, a folyószámlákat és a külföldi értékpapírokat öntözte meg – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egyre több jel utal arra, hogy a lakossági állampapírokból érkező kamatok nem az állampapírpiacra kerültek vissza, vagyis egy jó részüket másba fektette be a lakosság. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss értékpapír-statisztikáiból például az látszik, hogy bár a háztartások februárban is megtakarítottak, és fektettek be pénzt értékpapírokba, a nem egészen 100 milliárd forintnyi plusz pénz egyáltalán nem állampapírokba került.

Sőt: az állampapírpiacról 77,7 milliárd forintot vont ki a lakosság, márpedig pénzkivonásra 2022 szeptembere óta nem volt példa. Akkor vélhetően a rendkívüli módon meggyengült forint, illetve az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által kínált, az aktuális inflációhoz mérten alacsony kezdőkamatok miatt menekültek a kisbefektetők az állampapíroktól.

“Most februárban 500 milliárd forint körüli összeget kaptak kézhez a lakossági befektetők a kamatokból és a lejáratokból, ezek egy részét vissza is fogathatták állampapírba, de jó néhány milliárd más helyre került” – mondja Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője. Ennek is köszönhető, hogy a hónap során másfél év után ismét csökkent a háztartások állampapír-állománya, 12 667 milliárd forintra. Ami még fájdalmasabb lehet az ÁKK-nak, hogy a hosszú lejáratú forintkötvényekből távozott a legtöbb pénz, vagyis az egyre alacsonyabb kezdő kamattal kínált lakossági állampapírok korántsem olyan népszerűek, mint a tavaly kibocsátott Prémium Magyar Államkötvények (PMÁP) voltak.

A befektetési alap megy helyette

A banki kötvényekből is vontak ki valamennyi pénzt a kisbefektetők, főleg a forintban denominált hitelpapírokból, a devizás kötvények továbbra is kelendőek maradtak. Ez érthető, hiszen a forintkamatok gyorsabban csökkennek az idén, mint az euró- vagy dollárkamatok. A háztartásoknál lévő teljes banki kötvényállomány 637,5 milliárd forint volt február végén, majdnem annyi, mint egy hónappal korábban.

A befektetési alapok vitték el az új megtakarítások zömét, és vélhetően az állampapír-hozamokból is jutott a konstrukciókba. A háztartások összesen 181,6 milliárd forintért vásároltak új befektetési jegyeket, ezzel 9289,1 milliárd forintos újabb történelmi csúcsra ért a háztartások értékpapírszámláin a hazai befektetési alapok állománya.

A kisbefektetők részvényállománya is rekordot döntött, 1724 milliárd forintnyi hazai részvénnyel rendelkeztek február végén, ebből 925,5 milliárd forintnyit tettek ki a bankrészvények (ezek zöme OTP), és 784,9 milliárdot a nem pénzügyi vállalatok papírjai. Egyéb részvényekben 13,4 milliárd forintnyi lakossági megtakarítást tartottak nyilván. A Budapesti Értéktőzsdén befektető háztartások februárban zsinórban immár az ötödik hónapja nyerőben voltak, az 52,8 milliárd forintos árfolyamnyereség legnagyobb részét (43,3 milliárd forintot) bankpapírokon szerezték meg.

Külföldre is ment pénz, de a cihába is került belőle

Februárban újabb csúcsot döntött a háztartások külföldi értékpapír-állománya is. A 42,7 milliárd forintnyi friss befektetésnek és a csaknem 100 milliárd forintnyi hozamnak köszönhetően megközelítette a 2460 milliárd forintot. Miközben a magyar állampapírokból kivették a pénzt a kisbefektetők, a külföldi kötvényekbe több mint 30 milliárd forintot fektettek be, ezzel az állomány 661,3 milliárd forintos rekordra hízott.

Külföldi befektetési alapokba valamivel több mint 11 milliárd forint került, ezek állománya már közel jár a 1100 milliárd forinthoz. A külföldi részvényeket is sok magyar kisbefektető keresi, februárban is vásároltak, de igazából az árfolyamemelkedés volt az, ami miatt az állomány már 700 milliárd forint fölött van.

“A jegybank adataiból az is kiderül, hogy a sokan valószínűleg nem tudták még eldönteni, mibe fektessék be az állampapírokból származó sok százmilliárdnyi hozamot. Februárban ugyanis szokatlanul nagy mértékben nőtt a forint betétek állománya” – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett. A 480 milliárdos gyarapodás részben persze megmagyarázható a 13. havi nyugdíjjal és azzal is, hogy sokan váltottak devizát forintra, de szerepet játszhatott benne az is, hogy az állampapír-kamatokat többen is a folyószámláikon parkoltatják egyelőre. A többség sajnos lekötetlenül, pedig vonzó betéti ajánlata is van több banknak.

Fotó: Pixabay