Gazdaság

Durva! Csaknem hússzoros különbség a lakásépítésben

Magyarországon 2010 előtt még évi 30-40 ezer lakás épült, tavaly kevesebb mint 19 ezer.

A visszaesés 2024 első negyedévében is folytatódott. A vármegyék között hatalmas különbségek vannak: tízezer lakosra Nógrádban tavaly mindössze 2 új lakás jutott, Győr-Moson-Sopronban viszont 37 – derül ki az Ingatlannet elemzéséből. Az építési szándék visszaesését is jelzi, hogy tavaly 39 százalékkal kevesebb lakás építését engedélyeztették vagy jelentették be, mint egy évvel korábban.

Egyre kevesebb lakás épül Magyarországon: a 2022 végén indult csökkenő tendencia ugyan tavaly az utolsó negyedévben megtört, de 2024 első negyedévében ismét visszaesést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Összességében 2023-ban az egy évvel korábbinál 9 százalékkal kevesebb, 18,6 ezer lakást vettek használatba. Legutóbb öt évvel ezelőtt épült ennél kevesebb lakás. 2024 első negyedévében ismét jelentős csökkenést mértek az előző évhez képest, 23 százalékot, 2779 átadott lakással. Budapesten 35 százalékkal kevesebb, 910 új lakás készült el.

Az elmúlt évek lakásépítési adataiból kiderül, hogy 2010 óta csak egy évben, 2020-ban épült kiugróan sok lakás az országban, több mint 28 ezer, ami 34 százalékos éves növekedés volt. Ha azonban 2010 előttre is tekintünk, akkor az látszik, hogy akkoriban még ennél is többet, évente 30-40 ezer új lakást adtak át. A csúcsév 2004 volt, 43,9 ezer lakásépítéssel. Majd a 2008-2009-es gazdasági válságot követően évekre alábbhagyott a lakásépítési kedv.

Budapesten 2021-ben még több mint hétezer lakás épült, 2022-ben 6,6 ezer, 2023-ben pedig közel 4 százalékkal kevesebb, 6,3 ezer.

Tavaly a fővároson kívül 15 vármegyében csökkent, és mindössze négyben emelkedett az átadott lakások száma. Az országos csökkenésben a legnagyobb szerepe a Budapesten és a jelentős lakáspiaci súlyú vármegyék többségében tapasztalt visszaesésnek volt – derül ki a KSH adataiból. A vármegyeszékhelyeken 29 százalékkal kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. A többi városban 2, a községek 8,5 százalékos csökkenés volt.

Tízezer lakosra vetítve Nógrád vármegyében tavaly mindössze 2 lakás épült, míg Budapesten 38, Győr-Moson-Sopronban 37 darab. Az országos átlag tízezer főre vetítve 19,4 új lakás volt. Az átlagot még Pest és Somogy vármegye haladta meg, a többi megye alatta maradt. A kelet-magyarországi Nógrád, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves az országos átlag 30 százalékát sem érte el. A leszakadás tartósnak mondható, ezekben a vármegyékben – kiegészülve Szabolccsal és a dél-dunántúli Tolnával – épült az elmúlt években lakosságarányosan a legkevesebb lakás.

A lakásépítési hajlandóság visszaesését jelzi az építési engedélyek számának csökkenése is. Tavaly – a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján – az előző évinél 39 százalékkal kevesebb, 21,5 ezer új lakás építését tervezték az országban. A legutóbb 2015-ben volt ennél visszafogottabb a lakásépítési szándék – hívja fel a figyelmet az Ingatlannet elemzése.

A vármegyék között általános volt a csökkenés, csak Bács-Kiskunban élénkült és Hajdú-Biharban stagnált az építési kedv 2023-ban. A településtípusok közül a legnagyobb visszaesés a községekben (43 százalékos) és a fővárosban (41 százalékos) volt, de a vármegyeszékhelyeken (28 százalékkal) és a többi városban (37 százalékkal) is jóval kevesebb engedélyt adtak ki az egy évvel korábbinál.

Címlapkép: Pixabay