Belpol

Az EP-választáson a tagállamok többsége a szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést

Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket a közös uniós szabályok adta keretek között. Így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választáson a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt, ám amennyiben megszabnak küszöbértéket, az nem lehet magasabb öt százaléknál. Az EU országainak mintegy fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést.

Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 27 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.

A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. (Litvániában további szabály, hogy a közös listáknak 7 százalékot kell elérniük a mandátumszerzéshez, Romániában pedig csak a pártlistákra vonatkozik az 5 százalékos küszöb, a függetlenekre nem.

Létezik az implicit küszöb is a választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben, ez az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy “járna” mandátum a pártnak, csak “nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése “több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.

Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand