Sosem találod ki, hogy honnan ered a halloween

Minden év október 31-én az utcákat elárasztják a szellemek, boszorkányok és filmbéli szörnyek. A gyerekek édességet gyűjtenek, az ablakokban pedig vészjóslóan világítanak a faragott töklámpások. De gondoltad volna, hogy ez az ártatlannak tűnő, vidám ünnep valójában egy több mint 2000 éves, vérfagyasztó kelta hagyományból fakad?

1. Ahol a holtak világa megnyílik: A Samhain titka

A halloween gyökerei a kelta Samhain ünnepéig nyúlnak vissza. A kelták úgy hitték, hogy az óév utolsó napján (október 31-én) az élők és a holtak világa közötti határvonal elmosódik. Ezen az éjszakán a szellemek, tündérek és ártó démonok visszatérnek a Földre.

A félelem szülte a ma ismert szokások javát:

• Álcázás és jelmezek: A falusiak állatbőrökbe és vészjósló maszkokba öltöztek, hogy elvegyüljenek a bolyongó szellemek között, és a gonosz lények „fajukbelinek” nézzék őket, ne pedig zsákmánynak.

• Tábortüzek: Hatalmas tüzeket gyújtottak, hogy elijesszék a sötétség lényeit, miközben áldozatokat mutattak be az isteneiknek.

2. Miért épp tök? A részeges Jack legendája

A halloween elmaradhatatlan kelléke a világító töklámpás, angolul Jack-o’-lantern. Ám az eredeti kelta tradícióban még egyáltalán nem tököt, hanem takarmányrépát (karórépát) és burgonyát faragtak ki!

A név egy régi ír legendára nyúlik vissza:

A történet szerint egy Stingy Jack (Fukar Jack) nevű részeges kovács több alkalommal is túljárt maga az Ördög eszén. Amikor Jack meghalt, a bűnös élete miatt nem engedték be a Mennyországba, de a bosszús Ördög a Pokolból is kitiltotta. Jack arra kárhoztatott, hogy az idők végezetéig a sötétségben bolyongjon. Az Ördög csupán egyetlen izzó parazsat vetett felé, amit Jack egy kivájt répába tett, hogy megvilágítsa az útját.

Amikor az ír bevándorlók a 19. században Amerikába érkeztek, a répát lecserélték a jóval nagyobb és könnyebben faragható őshonos tökre.

3. Édességet vagy csínyt? (Trick or Treat!)

Ma a gyerekek házról házra járnak édességért, de ez a szokás is meglepően régi hagyományokra épül. A középkori Angliában és Írországban a szegények és a gyermekek „lélekvándorlásnak” (souling) nevezett szokást gyakoroltak: mindenszentek környékén házaltak, és imákért cserébe úgynevezett „léleksüteményt” (soul cake) kaptak.

Később ehhez társult a skót és ír guising hagyománya, ahol a fiatalok jelmezben verseket mondtak, énekeltek vagy trükköket mutattak be némi ennivalóért vagy pénzért cserébe.

4. Így hódította meg a világot egy kelta ünnep

A halloween mai formáját nagyrészt az Amerikai Egyesült Államoknak köszönheti, ahová a 19. századi ír éhínség elől menekülő bevándorlók vitték magukkal a szokást. A 20. század közepére a halloween egy nagyszabású, közösségi és kereskedelmi ünneppé vált. A hollywoodi filmek és a popkultúra révén pedig mára az egész világon – így Európában és Magyarországon is – egyre népszerűbbé vált a tökfaragás és a jelmezes bulizás.

Címlapkép: Közbeszéd

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!