Milliók nyaralását változtatja meg a TikTok, sokan észre sem veszik, mi történik velük

A TikTok már nem csupán szórakoztató platform, hanem egyre több ember számára az utazások első számú inspirációs forrása. Egy rövid videó is elég lehet ahhoz, hogy valaki úti célt válasszon, szállást foglaljon vagy felkeressen egy éttermet. A szakértők szerint azonban a virális tartalmaknak árnyoldalai is vannak, ezért érdemes alaposan utánajárni a valóságnak.

A nyaralás megtervezése már nem az útikönyv fellapozásával, sőt nem is feltétlenül egy Google-kereséssel kezdődik, hanem néhány rövid videóval. A TikTok egyszerre lett inspirációs felület, kereső és egyre közvetlenebb értékesítési csatorna, ami új lehetőségeket kínál az utazóknak és a turisztikai vállalkozásoknak.

Egy étterem terasza naplementében, egy alig ismert partszakasz vagy egy különleges szállás néhány másodperc alatt felkeltheti az utazási kedvet. A TikTokon nem feltétlenül konkrét úti célra keresünk rá: gyakran maga a platform ajánl valamit, amiről korábban nem is tudtunk, majd ugyanott további videókat, véleményeket és gyakorlati tanácsokat is találunk róla. A jelenség már nem csak a Z generációt érinti. Egy NMHH-kutatás szerint Magyarországon a 18–49 évesek mintegy fele, nagyjából kétmillió ember használja aktívan a TikTokot, átlagosan napi 56 percet töltve a felületen. Ez azt jelenti, hogy az éttermekről, szállásokról és programokról készülő rövid videók a harmincas és a negyvenes korosztály döntéseire is hatással lehetnek.

Közben az inspiráció és a foglalás közötti út is rövidül. Az Egyesült Államokban a TikTok a tartalmakat már turisztikai ajánlatokkal köti össze; a cél egyértelmű: a felhasználónak minél kevesebb lépést kelljen megtennie a videó megtekintésétől a szállás vagy az élmény lefoglalásáig.

A TikTok ereje nem merül ki a látványos helyszínek felfedezésében. Az utazók pakolási tanácsokat, repülőtéri tudnivalókat, időjárással, helyi ételekkel, közlekedéssel és programokkal kapcsolatos tapasztalatokat is keresnek rajta. Egyre gyakoribb az is, hogy valaki nem egy város miatt indul útnak, hanem egy különleges étterem, fesztivál vagy más, videóban látott élmény lesz a nyaralás kiindulópontja – mondja Kiss Fruzsina, a Bizwave Media alapítója, közösségimédia-szakértője.

Amikor a rejtett kincs már nem marad rejtve

A „hidden gem”, vagyis a rejtett kincs ígérete a rövid videók egyik legerősebb vonzereje. A gond az, hogy egy korábban kevéssé ismert hely a virális tartalmak hatására nagyon gyorsan elveszítheti éppen azt a nyugalmát és különlegességét, amely miatt felkapott lett. A folyamatot erősítheti a FoMO, vagyis a kimaradástól való félelem. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy amikor ugyanazt a helyet újra és újra látjuk mások videóiban, könnyen úgy érezhetjük: nekünk is el kell jutnunk oda, különben lemaradunk egy fontos élményről.

A közösségi média képe és a helyszíni valóság között viszont nagy lehet a különbség. Kiss Fruzsina, a Bizwave Media alapítója, közösségimédia-szakértő szerint a felkapott látványosságokról készült videók gyakran csak a nap egy különösen kedvező pillanatát mutatják meg: „Vannak ezek a vicces trend videók, amik megmutatják, hogyan is néz ki a valóságban mondjuk a római Trevi-kút, ahol alig tudsz videót vagy fényképet csinálni a tömegtől. A videókban sokszor minden tökéletesnek tűnik, mert a tartalomgyártó hajnalban ment ki, amikor még csak egy-két ember volt ott, de délutánra ezek a felkapott helyek szinte élhetetlenné válnak a turisták hadától.”

Erre adhat választ az utazási valóság-ellenőrzés. Foglalás előtt érdemes nemcsak a gondosan vágott, zenével és filterekkel feljavított videókat megnézni, hanem amatőr felvételeket és független értékeléseket is keresni. Ugyanilyen fontos ellenőrizni az adott időszak időjárását, az árakat, a megközelíthetőséget, valamint az esetleges felárakat és egyéb pluszköltségeket. Nincs annál rosszabb, mikor kisebb akadálypályán kell átjutni ahhoz, hogy megtudjuk valaminek a teljes árát, csak hogy rájöjjünk, nem fér bele a keretünkbe.

A kimaradástól való félelem a látogató szemszögéből

„Képzeljük el Dórit (32), aki este a TikTokot pörgeti” – mesél egy személyes történetet Kiss Fruzsina. „A rendszer feldob neki egy 10 másodperces videót: lassított felvételen egy kézműves pisztáciás fagylalt látható, háttérben a naplementében úszó, csöndes tóparttal, lágy akusztikus zenével. A felirat: „A legfinomabb fagylalt, amiről még sosem hallottál – alig egy órára Budapesttől!

Dóriban azonnal bekapcsol a kimaradástól való félelem.

„Úgy érzi, ezt a különleges élményt nekik is ki kell próbálniuk, mielőtt mindenki más felfedezi. Megosztja a videót a párjával, és elhatározzák, hogy szombat délután meglátogatják a helyet. Ha azonban Dóri tapasztalt TikTok-használó, nem indul el azonnal. Ehelyett rákeres a fagyizó nevére a platformon, átállítja a keresést a legújabb feltöltésekre, vagy megnézi a legfrissebb kommenteket, ahol elfogyó kínálattal szembesülhet, vagy éppen kígyózó sorokkal” – magyarázza a szakértő.

Bizwave Media alapítója fontosnak nevezte a valóság-ellenőrzést, és hozzátette, hogy a felkapott videók alatti legfrissebb hozzászólások böngészése és a helyszínre való független rákeresés megkímélhet a csalódástól.

„A cél, hogy a vendégek ne érezzék átverve magukat, a vállalkozás pedig a hirtelen jött figyelmet hosszú távú bizalommá és elégedett ügyfelekké formálja!”

A turizmusban az emberi arc nyerhet

A változás az utazási irodákat, szállodákat, éttermeket és más turisztikai szolgáltatókat is új helyzet elé állítja. Sok vállalkozás továbbra is szereplők és történet nélküli tájképeket, üres tereket vagy egyszerű szobafotókat tesz közzé, miközben a felhasználók egyre inkább azt szeretnék látni, milyen érzés valóban ott lenni.

Ehhez nem feltétlenül kell tökéletes stúdiófelvétel. Egy telefonnal készített, természetesebb videó is működhet, ha valódi élményt mutat és hasznos információt ad. A hitelességet sokszor éppen az növeli, ha látszik a hely emberi oldala: valaki végigvezeti a nézőt a szállodán, megmutatja az ételt, elmagyarázza a foglalás menetét, vagy elmondja, mire érdemes figyelni érkezéskor.

„A turisztikai szektorban most hatalmas lehetőség rejlik azok számára, akik elkezdenek emberközpontú, hiteles videókat gyártani, mert sok utazási iroda még mindig csak natúr, csupasz tájképeket posztolgat. A lényeg az, hogy kerüljük az AI által generált tartalmakat, például ne egy mesterséges intelligencia által vezérelt gép mutassa be a hotelt, mert az egyáltalán nem hiteles” – mondta Kiss Fruzsina.

Ez nem azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának ne lenne helye a turizmusban. Hasznos lehet az ötletek rendszerezésében, az útvonaltervezésben vagy a háttérmunka gyorsításában, de egy szálloda, étterem vagy helyi program bemutatásánál az emberi jelenlét növelheti a hitelességet. A vendég ugyanis nemcsak látványt vásárol, hanem szolgáltatást, amelyet emberektől kap majd meg.

Legalább ennyire fontos az átlátható kommunikáció

„Nagyon sok turisztikai cégnél látom azt a hibát, hogy nem merik kitenni a pontos áraikat, mert tartanak attól, hogy a konkurencia megtudja azokat. Fogyasztóként viszont mindenki azt szeretné tudni, hogy ha elmegy egy adott helyre, az pontosan mennyibe fog kerülni, és lesznek-e olyan felmerülő pluszköltségek, amikkel számolni kell. Minél több őszinte és átlátható információt adunk meg egy szolgáltatásról, az emberek annál jobban bíznak bennünk, és annál könnyebben hozzák meg a foglalási döntést” – fogalmazott a szakértő.

A korábbi rossz marketingtapasztalatok miatt sok kisebb vállalkozás óvatosan közelít a közösségi médiához. A Bizwave Media tartalomgyártással, a kommunikáció kiszervezésével és vállalati képzésekkel is támogatja azokat a turisztikai szereplőket, amelyek szeretnének magabiztosabban és következetesebben jelen lenni az online térben.

Címlapkép: Solen Feyissa/Unsplash

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!