Itt vannak a részletek, ennyi lesz a 13. és 14. havi nyugdíj

A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, és a jelenlegi tervek szerint tovább folytatódik a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is. Míg 2026 februárjában a jogosultak a havi járandóságuk 25 százalékát kapták meg 14. havi nyugdíjként, a következő lépcső várhatóan már 50 százalékos összeg lehet. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a februári rendes nyugdíj és a teljes 13. havi összeg mellé további kétheti nyugdíjnak megfelelő juttatás érkezhet – írja a Hóvége.

A pluszpénz azonban továbbra sem jár automatikusan mindenkinek, aki 2027-ben már nyugdíjasnak számít. A jogosultsághoz ugyanis egyszerre két időbeli feltételnek kell megfelelni: az érintettnek 2026-ban legalább egy napig már nyugellátásban vagy meghatározott nyugdíjszerű ellátásban kellett részesülnie, és 2027 februárjában is fenn kell állnia a jogosultságának.

Ez az aprónak tűnő szabály több tízezer ember számára lehet meghatározó. Aki például csak 2027 januárjában vonul nyugdíjba, hiába lesz már nyugdíjas a februári kifizetés idején, a 2027-es 13. és 14. havi összegre várhatóan még nem lesz jogosult. Ő először 2028 februárjában kaphatja meg a pluszjuttatásokat.

A 2027-es pontos összegekhez és a 14. havi nyugdíj 50 százalékos részletéhez még szükségesek lehetnek a végleges költségvetési és végrehajtási döntések. A kormány 2027-re vonatkozó költségvetési áttekintése ugyanakkor már számol a 14. havi nyugdíj bővítésével.

Kinek járhat 13. havi nyugdíj 2027-ben?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján két feltételt kell együttesen teljesíteni. A jogosultnak a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára is megfelelő ellátásban kell részesülnie.

A 2027-es kifizetésnél ez azt jelenti, hogy az érintettnek 2026-ban legalább egy napon már nyugdíjasnak kellett lennie, és 2027 februárjában is folyósítani kell számára a nyugdíjat vagy a törvényben meghatározott más ellátást.

Aki például 2026. december 31-től jogosult öregségi nyugdíjra, és 2027 februárjában is nyugdíjas, várhatóan megkapja a 13. és a 14. havi összeget. Aki viszont 2027. január 1-jétől vagy későbbi időponttól válik nyugdíjassá, nem teljesíti az előző évre vonatkozó feltételt.

Nem az számít tehát, hogy valaki hány hónapig volt nyugdíjas 2026-ban. Már egyetlen jogosultsági nap is elegendő lehet, feltéve, hogy a nyugdíjat 2027 februárjában is folyósítják.

Aki 2027-ben megy nyugdíjba, csak egy évvel később kap pluszpénzt

Az egyik leggyakoribb félreértés abból adódik, hogy sokan úgy gondolják: ha februárban már nyugdíjasok, automatikusan jár nekik a 13. havi nyugdíj. A törvény azonban az előző évi jogosultságot is megköveteli.

Ha valakinek 2027 januárjában állapítják meg az öregségi nyugdíját, a rendes februári nyugdíját természetesen megkapja, de a 13. és a 14. havi járandóságot várhatóan nem. Ezekre első alkalommal 2028 februárjában válhat jogosulttá, mert akkor már teljesül, hogy 2027-ben legalább egy napra nyugdíjban részesült.

Ez akkor is így lehet, ha az érintett már 2026-ban betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj kezdő időpontját csak 2027-re kérte. A jogosultság szempontjából nem önmagában az életkor vagy a szolgálati idő, hanem a nyugdíj megállapításának és folyósításának kezdő napja számít.

Azoknak, akik az év végén tervezik a nyugdíjba vonulást, ezért különösen fontos lehet a kezdő időpont megválasztása. Egyetlen nap eltérés akár egy teljes havi nyugdíjnak és a 14. havi részletnek megfelelő összeg sorsát is meghatározhatja. A döntést azonban nem kizárólag a pluszjuttatás alapján érdemes meghozni, mert a későbbi nyugdíjba vonulás magasabb kezdőnyugdíjat vagy kedvezőbb valorizációt is eredményezhet.

Miért vezették be a februári feltételt?

A szabályok korábban lehetővé tették, hogy az év elején elhunyt nyugdíjas után a hozzátartozó vagy az örökös bizonyos esetekben még felvegye a 13. havi nyugdíjat. A jogosultsági feltételek 2025-től szigorúbbá váltak: már nem elég, hogy az érintett az előző évben nyugdíjas volt, a tárgyév februárjára is fenn kell állnia a jogosultságának.

Ez azért lényeges, mert a nyugdíjra való jogosultság az elhalálozás hónapjának végéig áll fenn. Ha valaki 2027 januárjában hal meg, a nyugdíja január 31-ig jár, februárra azonban már nem. Emiatt a 2027-es 13. és 14. havi nyugdíj sem válik esedékessé utána.

Ha viszont a nyugdíjas 2027 februárjában hal meg, februárra még jár számára a nyugdíj, így a pluszjuttatásokra is jogosultság keletkezhet. Amennyiben az összeget addig nem folyósították, azt az együtt élő közeli hozzátartozó vagy meghatározott esetben az örökös kérheti.

A pontos ügyintézési szabályok ilyen esetben eltérhetnek attól függően, hogy volt-e együtt élő házastárs, gyermek vagy más hozzátartozó, ezért a ki nem fizetett ellátás felvételéhez külön kérelmet és igazolásokat kérhet a Magyar Államkincstár.

Nemcsak öregségi nyugdíjasok lehetnek jogosultak

A 13. és a 14. havi nyugdíj nem kizárólag az öregségi nyugdíjban részesülőket érinti. A Magyar Államkincstár 2026-os tájékoztatása szerint a jogosultak között szerepeltek az özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban és egyes mezőgazdasági járadékokban részesülők is.

Akik nem társadalombiztosítási nyugdíjat, hanem más, a jogszabályban felsorolt ellátást kapnak, azoknak hivatalosan nem 13. havi nyugdíjat, hanem 13. havi ellátást folyósítanak. Ugyanez vonatkozik a 14. havi részletre is.

Ilyen ellátás lehet többek között a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka.

A köznyelv ezeket gyakran együttesen 13. havi nyugdíjként említi, jogilag azonban különbség van a nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátás között. A különbség a jogosultság elnevezésében és egyes részletszabályokban lehet fontos, a kifizetés időpontja és logikája ugyanakkor rendszerint hasonló.

Mi történik, ha valaki kétféle nyugdíjat kap?

Ha valaki egyszerre több jogosító ellátásban részesül, a jogosultságot minden ellátás esetében külön kell megvizsgálni. Ez sokak számára jelentős különbséget eredményezhet a februári kifizetésben.

A leggyakoribb példa az, amikor valaki saját jogú öregségi nyugdíjat és elhunyt házastársa után özvegyi nyugdíjat is kap. Ha mindkét ellátás esetében teljesülnek a feltételek, a 13. havi nyugdíjat mindkét jogcímen folyósítani kell.

Ha például valakinek a saját jogú nyugdíja 240 ezer forint, az özvegyi nyugdíja pedig 80 ezer forint, akkor a februári rendes ellátása összesen 320 ezer forint. A 13. havi juttatása szintén összesen 320 ezer forint lehet.

Amennyiben 2027-ben valóban a havi összeg 50 százalékára emelkedik a 14. havi részlet, további 160 ezer forint érkezhet. Ebben a példában a februári teljes kifizetés a rendes ellátással együtt 800 ezer forint lenne, még az esetleges levonások vagy egyedi eltérések figyelembevétele előtt.

Mennyi lesz a 13. havi nyugdíj összege?

A 13. havi nyugdíj összege főszabály szerint megegyezik azzal a nyugdíjjal vagy ellátással, amely 2027 februárjára az érintettet megilleti. Ez azt jelenti, hogy a januári emeléssel növelt összeg szolgálhat a számítás alapjául.

Ha például valakinek a 2027. januári emelés után 260 ezer forint lesz a havi nyugdíja, a 13. havi nyugdíja is 260 ezer forint lehet. Ha a 14. havi részlet ekkor valóban 50 százalékra nő, annak összege további 130 ezer forintot jelenthet.

A februári teljes bevétel ebben a példában így alakulhat:

• februári rendes nyugdíj: 260 ezer forint;
• havi nyugdíj: 260 ezer forint;
• a 14. havi nyugdíj 50 százaléka: 130 ezer forint.
• Ez összesen 650 ezer forint. Az összeg nem három teljes havi nyugdíj, hanem két és fél havi járandóságnak felelne meg.

A 2027-es januári nyugdíjemelés mértéke azonban még nem végleges, ezért a konkrét forintösszegek csak a következő évi emelési szabályok és a 14. havi nyugdíj új részletének hivatalos rögzítése után lesznek biztosak.

A 14. havi nyugdíj 2027-ben valójában félhavi összeg lehet

A „14. havi nyugdíj” elnevezés könnyen azt a benyomást keltheti, hogy minden jogosult már most egy teljes havi összeggel számolhat. A program azonban fokozatosan épül be.

2026 februárjában az érintettek a havi járandóságuk 25 százalékát kapták meg, ami nagyjából egyheti nyugdíjnak felelt meg. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása is megerősítette, hogy 2026-ban az egyhavi ellátás negyedét fizették ki.

A következő lépcső a jelenlegi tervek szerint 50 százalék lehet, vagyis 2027-ben körülbelül kétheti nyugdíjnak megfelelő pluszösszeg érkezhet. A kormány 2027-es pénzügyi kitekintése már külön költségvetési tételként számol a 14. havi nyugdíj bővítésével, de a végleges mértékhez és kifizetési szabályokhoz még szükséges lehet a részletes jogszabály és költségvetés elfogadása.

Ezért jelenleg pontosabb úgy fogalmazni, hogy a félhavi összeg a bejelentett fokozatos bevezetés következő tervezett lépése, nem pedig minden részletében lezárt, megváltoztathatatlan 2027-es kifizetési adat.

Miért nem kap minden nyugdíjas ugyanannyit?

A 13. és a 14. havi juttatás nem egységes összegű támogatás. Nem minden nyugdíjas ugyanannyi pénzt kap, hanem mindenki a saját februári nyugdíja alapján részesül a pluszjuttatásból.

Akinek 150 ezer forint a havi nyugdíja, annak a 13. havi nyugdíja is 150 ezer forint lehet, a 14. havi 50 százalékos részlete pedig 75 ezer forint. Akinek 400 ezer forint a havi nyugdíja, az 400 ezer forintos 13. havi és 200 ezer forintos 14. havi részletre számíthat.

Ez azt jelenti, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők abszolút értékben kisebb pluszpénzt kapnak, miközben számukra ugyanaz az összeg arányaiban sokkal fontosabb lehet a mindennapi megélhetéshez.

A rendszer tehát nem egyenlő összegű szociális támogatás, hanem a havi nyugdíjhoz kötött kiegészítő kifizetés.

Példák a várható februári összegekre

Ha a 14. havi nyugdíj 2027-ben valóban a havi járandóság felére emelkedik, a februári teljes kifizetés a rendes nyugdíj 250 százaléka lehet. Ebbe beletartozik a normál februári összeg, a teljes 13. havi nyugdíj és a félhavi 14. havi részlet.

Egy 180 ezer forintos havi nyugdíjnál a februári rendes nyugdíj 180 ezer, a 13. havi nyugdíj szintén 180 ezer, a 14. havi részlet pedig 90 ezer forint lehet. A teljes februári összeg így 450 ezer forint.

Egy 250 ezer forintos havi nyugdíjnál 250 ezer forint rendes nyugdíj, 250 ezer forint 13. havi és 125 ezer forint 14. havi részlet érkezhet. Ez összesen 625 ezer forint.

Egy 300 ezer forintos nyugdíjnál a februári összeg 750 ezer forint lehet: 300 ezer forint rendes nyugdíj, 300 ezer forint 13. havi nyugdíj és 150 ezer forint 14. havi részlet.

A példák nem hivatalos egyéni számítások, mert a tényleges összeg a 2027. januári nyugdíjemeléstől, az érintett ellátások számától és a 14. havi nyugdíj végleges szabályaitól függ.

Külön kérelmet kell benyújtani?

A 13. és a 14. havi nyugdíjat a Magyar Államkincstár főszabály szerint hivatalból folyósítja. A jogosultaknak ezért nem kell külön kérelmet benyújtaniuk, és nem szükséges regisztrálniuk semmilyen internetes oldalon.

A 2026-os kifizetésnél a Kincstár automatikusan intézkedett a jogosultak részére járó összegekről. A bankszámlára érkező nyugdíjaknál a 13. és a 14. havi juttatást külön tételben utalták, míg a postai kézbesítésnél az utalványon elkülönítve tüntették fel az összegeket.

Éppen ezért gyanús minden olyan telefonhívás, SMS vagy e-mail, amely külön regisztrációt, bankkártyaadatot vagy internetbanki belépési kódot kér a plusznyugdíj kifizetéséhez. A csalók rendszeresen kihasználják a nagyobb állami juttatások híreit.

A Magyar Államkincstár nem kér bankkártyaszámot, PIN-kódot vagy SMS-ben érkező banki jóváhagyó kódot a nyugdíj folyósításához.

Mikor érkezhet meg a pénz?

A 13. és a 14. havi nyugdíjat hagyományosan februárban fizetik ki. A pontos 2027-es banki jóváírási és postai kézbesítési időpontot a Magyar Államkincstár várhatóan a következő év elején teszi közzé.

2026-ban a rendes februári nyugdíj és a pluszjuttatások nem minden esetben ugyanazon a napon érkeztek a bankszámlákra: a havi nyugdíjat február 12-én, a 13. és a 14. havi összeget pedig február 13-án írták jóvá.

Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy 2027-ben is pontosan ugyanez lesz az ütemezés. A banki napok, a hétvégék, valamint a Magyar Államkincstár döntése befolyásolhatja a dátumokat.

A postán kézbesített nyugdíjaknál a nyugdíjkifizetési naptár lesz az irányadó. A kézbesítés több napig tarthat, ezért nem minden jogosult ugyanazon a napon kapja meg a pénzt.

Akinek szünetel a nyugdíja, annak különösen figyelnie kell

Bizonyos élethelyzetekben a nyugdíj folyósítása szünetelhet, miközben maga a nyugdíjjogosultság nem feltétlenül szűnik meg. Ilyen esetben külön szabály döntheti el, hogy jár-e a 13. vagy a 14. havi összeg.

A 2026-os szabályok például egyes egészségügyi dolgozók esetében külön rendelkezést tartalmaztak arra az esetre, ha az ellátásuk a teljes előző évben szünetelt.

A szünetelő ellátásoknál ezért nem szabad kizárólag abból kiindulni, hogy a jogosult korábban nyugdíjas volt. A folyósítás jogcímét, a szünetelés okát, valamint a februári állapotot is vizsgálni kell.

Aki ilyen helyzetben van, annak célszerű jóval február előtt ellenőriznie az adatait a Magyar Államkincstárnál, mert az egyedi ügyekben a részletes nyilvántartás alapján lehet biztos választ adni.

A külföldön élő magyar nyugdíjasok sem feltétlenül maradnak ki

A külföldön élő jogosultak számára is járhat a 13. és a 14. havi nyugdíj, ha magyar ellátásban részesülnek és teljesítik a törvényi feltételeket.

A kifizetés módja ugyanakkor eltérhet a belföldi utalástól. Az Európai Gazdasági Térségben vagy egyezményes államban vezetett bankszámlára folyósított nyugdíjnál a rendes februári ellátás és a pluszjuttatások akár összevont tételként is érkezhetnek.

Azoknál, akiknek a kis összegű nyugdíját vagy más ellátását nem havonta, hanem negyedévente folyósítják, a pluszpénz szintén későbbi, összevont utalásban jelenhet meg.

Ezért a külföldön élő jogosultaknál a magyar belföldi februári utalási napból nem lehet automatikusan következtetni arra, hogy náluk is ugyanazon a napon jelenik meg a pénz.

A valorizáció és a plusznyugdíj két külön kérdés

Aki 2027-ben vonul nyugdíjba, annak nyugdíját a 2027-re meghatározott valorizációs szorzószámok alapján számítják ki. Ezekkel a korábbi évek kereseteit igazítják a nyugdíjazás előtti kereseti szinthez.

Egy későbbi nyugdíjkezdés emiatt magasabb induló összeget eredményezhet, de közben az érintett elveszítheti az adott évi 13. és 14. havi kifizetést, ha az előző évben még egyetlen napra sem részesült nyugdíjban.

A két hatást együtt kell mérlegelni. Nem biztos, hogy minden esetben az jár jobban, aki még december végére előrehozza a nyugdíj kezdő időpontját a következő februári pluszjuttatás kedvéért.

Egy magasabb, élethosszig folyósított havi nyugdíj hosszú távon többet érhet, mint egyetlen februári többletkifizetés. Az optimális időpont mindig az egyéni szolgálati időtől, kereseti adatoktól, életkortól és munkavégzési tervektől függ.

A jogosultsági feltételeket egyelőre nem könnyítik

A rendelkezésre álló szabályok alapján nem látható olyan változás, amely 2027-ben megszüntetné az előző évi vagy a februári jogosultság követelményét. A rendszer tehát továbbra sem úgy működik, hogy minden februárban élő nyugdíjas automatikusan megkapja a teljes pluszösszeget.

A 13. havi nyugdíj megtartása és a 14. havi juttatás bővítése önmagában nem szélesíti a jogosultak körét. A kifizetés mértéke nőhet, miközben a hozzáférés feltételei változatlanok maradnak.

Ezért maradhat ki egy frissen nyugdíjba vonult ember, egy januárban elhunyt nyugdíjas családja vagy olyan személy, akinek az ellátása februárra már megszűnt.

A legfontosabb dátumok tehát nem kizárólag a februári utalási napok. Legalább ilyen lényeges, hogy mikortól állapították meg a nyugdíjat, fennáll-e februárban az ellátás, illetve több jogcímen részesül-e az érintett járandóságban.

2027 februárjában minden korábbinál nagyobb összeg érkezhet

Ha a tervek megvalósulnak, a jogosultak 2027 februárjában a rendes havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi és egy félhavi 14. havi összeget kaphatnak. Ez összesen a havi járandóság két és félszeresének felelne meg.

A pluszpénz azonban nem különálló, mindenkinek azonos állami támogatás. Az összeget az egyéni februári nyugdíjból számítják, és minden ellátási jogcímet külön vizsgálnak.

Aki 2027-ben kezdi meg a nyugdíjas éveit, várhatóan még nem részesülhet az adott évi többletből. Aki januárban elhalálozik, utána szintén nem feltétlenül válik kifizethetővé a juttatás. Ezzel szemben az, aki saját jogú és özvegyi nyugdíjat is kap, mindkét ellátása után jogosult lehet.

A 13. havi nyugdíj megmaradása biztos pontnak tekinthető, a 14. havi nyugdíj 2027-es pontos részarányát és kifizetési rendjét azonban a végleges jogszabályok és költségvetési döntések alapján lehet majd teljes bizonyossággal megállapítani.

Címlapkép: Közbeszéd

(A cikk a tudasfaja.com nyomán készült).

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!