Erre nagyon figyelj! Így óvhatják meg életüket a szívbetegek a kánikula idején
A tartós nyári hőség és a hirtelen érkező hőhullámok rendkívüli módon megterhelik az emberi szervezetet, a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők számára pedig akár közvetlen életveszélyt is jelenthetnek. A kardiológusok arra figyelmeztetnek, hogy a kánikulában a szívnek sokkal intenzívebben kell dolgoznia a testhőmérséklet szabályozásáért, ami megfelelő óvintézkedések hiányában végzetes következményekkel járhat.
A hőség biológiai nyomása: Miért válik kritikus terheléssé a kánikula a szív számára?
Amikor a külső hőmérséklet tartósan magas, a szervezet elsődleges célja a túlhevülés megakadályozása. Ennek érdekében a bőr erei kitágulnak, és a keringő vér jelentős része a perifériák felé áramlik, hogy a felesleges hőt leadhassa. Ez a folyamat a szívtől sokkal gyorsabb ütemű pumpálást és jelentősen megnövekedett perctérfogatot követel meg. A legyengült, tágult vagy beszűkült koszorúerekkel rendelkező szívizmok számára ez az extra fizikai munka rendkívül megterhelő, és könnyen szívelégtelenséghez vagy szívritmuszavarok kialakulásához vezethet.
A kiszáradás csapdája: A sűrűbb vér és a vérrögök kialakulásának fokozott kockázata
A kánikula legfőbb veszélye a fokozott izzadás miatti folyadék- és elektrolit-vesztés. Ha a szívbeteg nem pótolja időben és megfelelő mennyiségben a vizet, a keringő vér volumene lecsökken, a vér „besűrűsödik”. Ez a hemokoncentráció drasztikusan növeli a vérrögök (trombusok) kialakulásának esélyét, ami közvetlen kiváltó oka lehet egy szívinfarktusnak vagy stroke-nak. A betegeknek minimálisan napi 2,5-3 liter, szénsavmentes és nem túl hideg folyadékot – elsősorban vizet, esetleg izotóniás italokat – javasolt fogyasztaniuk, elkerülve a koffeint és az alkoholt.
Ingadozó értékek: Miért igényel különös éberséget a vérnyomás és a gyógyszerelés?
A meleg hatására fellépő értágulat természetes módon csökkenti a vérnyomást, ami miatt a rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentők vagy vízhajtók hatása felerősödhet. Ez szédüléshez, ájuláshoz és a vese működésének romlásához vezethet. Ugyanakkor a hőség okozta stresszreakció hirtelen vérnyomáskiugrásokat is produkálhat. Rendkívül fontos, hogy a szívbetegek a kánikulában naponta többször mérjék a vérnyomásukat, és semmiképpen se változtassanak önhatalmúan a gyógyszerek adagolásán; panasz esetén azonnal konzultáljanak kezelőorvosukkal.
Időzítés és menedék: A kritikus idősávok elkerülése és a hűvös környezet biztosítása
A prevenció alapszabálya, hogy a veszélyeztetett csoportokba tartozók délelőtt 11 és délután 16 óra között egyáltalán ne tartózkodjanak a tűző napon, és kerüljék a nehéz fizikai munkát vagy a megterhelő házimunkát. A legoptimálisabb, ha a nap legmelegebb óráit sötétített, jól szellőztetett vagy megfelelően beállított (nem túl hideg, maximum 5-7 fokos különbséggel működtetett) klímájú helyiségben töltik. Ha muszáj az utcára lépni, a laza, világos, pamutruházat, a kalap és a napszemüveg viselése elengedhetetlen.
Életmentő felismerés: Vészjósló tünetek, amelyeknél minden perc számít
A szívbetegeknek és hozzátartozóiknak tisztában kell lenniük azokkal a figyelmeztető jelekkel, amelyek a szervezet összeomlását vetítik előre. A szokatlanul erős légszomj, a szorító vagy sugárzó mellkasi fájdalom, a hirtelen fellépő erős szédülés, a hideg verejtékezés, a zavartság vagy a rendszertelen, heves szívverés mind olyan vészjósló tünetek, amelyeket nem szabad a „meleg számlájára” írni. Ilyen esetekben tilos a várakozás vagy a háziorvosi rendelési idő megvárása: azonnal értesíteni kell a mentőszolgálatot.
Címlapkép: Közbeszéd
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is, és adja hozzá lapunkat a kedvenceihez, hogy a legfrissebb híreink mindig az elsők között jelenjenek meg a Google-keresőben!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
