Kiderült a bűvös szám, ami 90 ezer magyar nyugdíjas pénztárcáját robbanthatja fel
Kiderült a várható valorizációs szorzó! 2026-ban 9,4%-kal nőhetnek az új nyugdíjak alapjai. 90 ezer embert érint a március végi döntés. Mutatjuk a részleteket!
A valorizációs szorzók idén várhatóan 9,4%-kal emelkednek.
A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.
Valorizációs szorzók
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.
2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.
Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.
Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. és 14. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén az infláció teljes mértékével történő emelés mellett az előző évi nettó reálkereset emelkedés mértékét is figyelembe vennék.
A valorizáció nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíja megállapítására is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.
Sokakat érint
A valorizációs rendelet március végére várható megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják már a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon, valamikor áprilisban jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.
Az idei valorizációs növekedés 9,4%-os mértékére a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója alapján lehet következtetni.
Idén az vonulhat nyugdíjba
- aki 2026-ban tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát,
- aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti, illetve
- aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja.
A várhatóan 9,4%-os növekedés eredményeként a nyugdíj alapját képező átlagkereset összege nő.
A cikk szerzője Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.
Címlapkép: Kampus Production/Pexels
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
