Ha 246 187 forintnál alacsonyabb a nyugdíjad, sajnos van egy rossz hírünk

Ami igazán ijesztő, az nem is maga a szám, hanem az, ami mögötte van:

• a nyugdíjasok közel fele 200 000 forintnál kevesebből kénytelen megélni havonta;

• nagyon sokan élnek egyedül, más bevételi forrás nélkül;

• közben az infláció, az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek és a rezsi drágulása folyamatosan felzabálja a nyugdíjemeléseket.

Másképp fogalmazva: hiába nő papíron az átlagnyugdíj, a pénz vásárlóereje sokszor gyengébb, mint néhány évvel ezelőtt.

Apró lépések – 9 hónap alatt alig 3860 forint emelés

2025-ben az átlagnyugdíj számai így alakultak:

Öregségi átlagnyugdíj 2025-ben (forintban)

• január: 242 327 Ft

• február: 242 682 Ft

• március: 242 682 Ft

• április: 243 278 Ft

• május: 244 077 Ft

• június: 244 557 Ft

• július: 244 990 Ft

• augusztus: 245 366 Ft

• szeptember: 245 753 Ft

• október: 246 187 Ft

Ez első ránézésre szép, folyamatos emelkedésnek tűnik, de ha kiszámoljuk:
januártól októberig mindössze 3 860 forinttal emelkedett az átlagnyugdíj.

Tedd mellé a valóságot:

• mennyivel lett drágább ugyanennyi idő alatt a tej, a hús, a kenyér, a zöldség?

• mennyivel emelkedtek a szolgáltatások, a javítási díjak, a bérlet vagy a gyógyszerek?

Gyorsan látszik, hogy ez a néhány ezer forint havi szinten sokszor egy-két bevásárlásra sem elég, nemhogy valódi biztonságot adjon.

2024 sem volt erős év – alig 4 ezer forintnyi különbség

A 2024-es év sem hozott áttörést:

Öregségi átlagnyugdíj 2024-ben (forintban)

• január: 230 940 Ft

• december: 234 426 Ft

Ez az egész évre vetítve alig több mint 3 400–3 500 forintos emelkedést jelent. Ha belegondolunk, hogy mindeközben az infláció és az árak hogyan szöktek az egekbe, akkor kimondható:
ez az emelés önmagában szinte semmire nem volt elég.

„Megduplázódott” a nyugdíj – de hova lett a pénz ereje?

Ha kicsit távolabbról nézzük a képet:

• 2014-ben az átlagos öregségi nyugdíj kb. 115 786 forint volt,

• 2025-re ez több mint a duplájára nőtt, 246 187 forintra.

Papíron jól hangzik: „megduplázódott a nyugdíj”. Csakhogy közben:

• az élelmiszerárak sok esetben ennél is nagyobb arányban emelkedtek,

• a rezsi, a szolgáltatások, a gyógyszerek ára is jelentősen nőtt,

• a nyugdíjemelés mindig késve követi az árrobbanásokat.

Vagyis hiába a nagyobb szám, a pénz ereje jóval gyengébb, mint 8–10 évvel ezelőtt. Sok nyugdíjas számára a mindennapok nem a nyugodt pihenésről, hanem a folyamatos spórolásról és a lemondásról szólnak.

Mit él meg egy nyugdíjas a mindennapokban?

Az, hogy „az átlagnyugdíj 246 187 forint”, statisztikailag fontos adat. De mit jelent ez a mindennapokban?

Egy átlagos nyugdíjas költségvetésében ott vannak:

• rezsiköltségek: villany, gáz, víz, szemétdíj, távfűtés stb.,

• alapvető élelmiszerek: kenyér, tej, hús, zöldségek, gyümölcs,

• gyógyszerek, orvosi vizsgálatok, egészségügyi kiadások,

• közlekedés: bérlet, jegy, üzemanyag,

• háztartási kiadások: tisztítószerek, javítások, kisebb háztartási gépek cseréje,

• váratlan költségek: elromlik valami, orvosi beavatkozás, családi hirtelen kiadás.

Ha valaki 200 ezer forint alatt él havonta – márpedig a nyugdíjasok közel fele ide tartozik –, akkor sokszor olyan döntéseket kell meghoznia, amelyeket senkinek sem lenne szabad:

• „Megveszem a gyógyszert, vagy inkább befűtök?”

• „Kérek kontrollvizsgálatot, vagy inkább kihúzom még pár hónapig?”

• „Vegyek minőségi élelmiszert, vagy olcsóbbat, de gyengébb minőségben?”

A számok mögött nagyon is valós emberi sorsok vannak.

Miért veszélyes, ha az átlag alatt vagy?

Ha 246 187 forintnál alacsonyabb a nyugdíjad, akkor a statisztika szerint:

• átlag alatti jövedelemből élsz,

• nagyobb az esélye annak, hogy hónapról hónapra csak „tűzoltás” szinten tudsz gazdálkodni,

• kevés tartalékod marad váratlan kiadásokra,

• jó eséllyel le kell mondanod olyan dolgokról, amelyek a méltó élet részei lennének: kultúra, pihenés, utazás, unokákkal közös programok.

A legnagyobb probléma, hogy egy ilyen szinten már a legalapvetőbb biztonság is meginog. Ha valami váratlan történik – egy nagyobb javítás, egy komolyabb betegség –, akkor pillanatok alatt összeomolhat a családi költségvetés.

Hosszú távú kihívás: idősödő társadalom, fogyó aktív dolgozók

A szakértők évek óta figyelmeztetnek:

• Magyarország – ahogy sok más ország is – idősödő társadalom.

• Egyre több a nyugdíjas, és arányaiban egyre kevesebb az aktív, dolgozó korú ember, aki befizet az állami rendszerbe.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerre egyre nagyobb teher nehezedik. Ha nem történik érdemi átalakítás, a jövőben még nehezebb lehet biztosítani:

• a nyugdíjak reálértékének megőrzését,

• a méltó megélhetést az időseknek,

• és azt, hogy ne szakadjon el túlságosan egymástól az aktív dolgozók és a nyugdíjasok életszínvonala.

Sokan ezért beszélnek egyre hangosabban arról, hogy nyugdíjreformra lenne szükség – olyan rendszerre, amely jobban védi a nyugdíjasok vásárlóerejét, jobban követi az inflációt, és hosszú távon is fenntartható.

Van remény? Mit hozhatnak a következő évek?

Időről időre felmerülnek olyan bejelentések és ígéretek, hogy a következő években – például 2026-tól – jelentősebb mértékben nőhet a nyugdíjasok bevétele. A kérdés csak az, hogy ez a gyakorlatban mit fog jelenteni:

• valóban érdemi, kézzelfogható emelést,

• vagy csupán néhány ezer forintos különbséget, amelyet az infláció rövid idő alatt el is tüntet?

Az biztos, hogy a nyugdíjasok számára ma már nem elég az, hogy „számszerűen nő a nyugdíj”. Arra lenne szükség, hogy a pénz ereje is megmaradjon, és ne csússzanak le újabb rétegek a létminimum közelébe.

Összegzés: nem a szám, hanem a valóság számít

A statisztika azt mondja: 246 187 forint az átlagnyugdíj 2025 októberében.
A valóság viszont azt mutatja:

• a nyugdíjasok fele 200 ezer forint alatt él,

• a mindennapi kiadások sokszor meghaladják a bevételt,

• a nyugdíjemelések nem tudják igazán utolérni az árak emelkedését,

• és ha a te nyugdíjad is az átlag alatt van, akkor már most is veszélyesen szűkös mozgástérrel kell gazdálkodnod.

A számok önmagukban csak sorok egy táblázatban. A valódi kérdés az: jut-e minden hónap végén levegő?
Ma Magyarországon nagyon sok nyugdíjas válasza sajnos az, hogy alig.