Megindult a dominó a magyar bankoknál? Az OTP után mindenki szigoríthat: alapjaiban változik a lakásvásárlás!
Brutális változás az OTP-nél: február 16-tól az energetikai besorolás dönti el az önerő mértékét. Akár 40% saját erő is kellhet a vidéki házakra! Mutatjuk a részleteket.
2026. február 16-tól a finanszírozási arány – vagyis a hitel és az ingatlan értékének aránya – már nemcsak a település típusától, hanem a vásárolt ingatlan energetikai besorolásától is függ az OTP Banknál életbe lépő szabályok szerint – áll a money.hu legfrissebb elemzésében. Míg a fővárosban és a kiemelt városokban továbbra is elég lehet a 10% önerő, a korszerűtlenebb vidéki házaknál a vételár jóval nagyobb, akár 30-40%-át is zsebből kell kifizetniük a vevőknek.
A piacvezető bank lépése dominóhatást indíthat el: a szakértők szerint vélhetően a teljes bankszektor követi majd a szigorítást, ami tovább növelheti az ollót a kisebb településeken lévő korszerű és a felújítandó ingatlanok piaci értéke között.
Az elmúlt időszakban a lakáspiaci élénküléssel párhuzamosan megnőtt a minimális, akár 10%-os önerővel felvett hitelek aránya. A fokozott kereslet miatt az alacsonyabb minőségű ingatlanok is előtérbe kerültek. Erre reagálva az OTP Bank február közepétől olyan hitelezési gyakorlatot vezet be, amelyben az energetikai tanúsítvány közvetlenül befolyásolja a szükséges önerő mértékét.
„Az OTP lépése csak a kezdet lehet: a teljes bankszektorban hasonló óvatosság észlelhető, és nagy valószínűséggel a többi pénzintézet is követni fogja a piacvezető bank gyakorlatát” – hívta fel a figyelmet Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.
A szakember hozzátette: a lakásvásárlóknak már az adásvételi szerződés megkötése előtt tisztázniuk kell a kiszemelt ingatlan pontos energetikai besorolását, mert a hiteles tanúsítvány határozza meg, hogy a bank mekkora hitelt hajlandó nyújtani.
A módosítás lényege, hogy a pénzintézet magasabb finanszírozással, azaz alacsonyabb önerő elvárással innentől azokat a vásárlásokat támogatja, ahol az ingatlan energetikailag korszerűbb. Budapesten és a kiemelt nagyvárosokban a szabályozás szerint az arra jogosultak továbbra is elérhetik a 10%-os önerő melletti hiteleket, mivel itt a könnyebb értékesíthetőség ellensúlyozza a kockázatokat.
A változás legnagyobb hatása a vidéki, régebbi építésű ingatlanok piacán jelentkezhet. A D vagy rosszabb energetikai kategóriájú, korszerűtlen házak esetében a bank magasabb önerőt kérhet, ami a gyakorlatban akár 30–40%-os saját forrást is jelenthet.
„A különböző településtípusok esetében négyzetméterenként 319-341 ezer forint különbség is lehet a felújított és a közepes állapotú ingatlanok között, ami egy 50 négyzetméteres lakásnál átlagosan 10-15 millió forintos differenciát jelent” – emelte ki Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az új szabályozás miatt előállhat az a paradox helyzet, hogy egy korszerűtlen ingatlanhoz elvárt önerő összege már egy jó energetikai besorolású lakás 10%-os önrészére is fedezetet nyújtana. Ugyanakkor egy modernebb ingatlan a magasabb vételára miatt nagyobb hitelfelvételt – és így magasabb havi törlesztőt – jelent, a finanszírozási korlátok mégis a minőségi lakások irányába terelhetik a piacot azon vásárlók körében, akiknek a jövedelme elbírja a magasabb hiteltörlesztőt.
A lakáshitelhez szükséges önerőről további információ a money.hu Tudástárában található.
Címlapkép: Paul Kapischka/Unsplash
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
