Kiderült a titok: Orbán Viktor elmondta, miről állapodott meg valójában Putyinnal még 2009-ben

Orbán Viktor mindent elárult: Budapesten lehet a Trump-Putyin békecsúcs! A miniszterelnök beszélt a 2026-os választási esélyekről, a közelgő európai válságról és a Putyinnal való viszonyáról is.

Arra készülünk, hogy megnyerjük a választást, semmilyen más forgatókönyvben nem gondolkodunk – jelentette ki a miniszterelnök kedden az Ultrahang adásában, ahol Király Tamással beszélgetett.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ha a választás eredményéből kifolyólag mégis koalíciós kényszer lenne a Fideszen, érezne-e magában elég erőt egy koalíciós kormány vezetéséhez, azt mondta, a Fideszben minden ilyen döntést közösen szoktak meghozni.

„Ha lesz egy helyzet a választást követően, le fog ülni a vezérkarunk, 8-10 ember, aki szokott, megbeszéljük, hogy mi legyen” – tette hozzá, megjegyezve, ő ott elmondaná, mit szeretne, a többiek elmondanák, szerintük mit kell csinálnia, és akkor megegyeznének.

Jelezte ugyanakkor: a kétharmad kényelmes többség, ha választhatna, „ilyen öreguras többséget” kérne, de ha harcolni kell, és elő kell rántani a kardot, s naponta kell koalíciós csatákat vívni, és a közösség azt gondolja, hogy nincs jobb ötlete, mint hogy ő csinálja, akkor megcsinálja.

„Én katona vagyok, nekem nincs karrierem, nekem nincs politikai pályám, nekem szolgálati időm van. Mindig is így tekintettem erre. Ahogy öregszem, meg egyre inkább így tekintek” – hangsúlyozta.

A kormányfőt Király Tamás megkérdezte arról a kézmozdulatról, amit akkor tett, amikor az amerikai alelnök a keddi közös sajtótájékoztatójukon arról beszélt, hogy Orbán Viktor megnyeri a választásokat. A riporter szerint az ellenzéki sajtó ebből arra következtetett, hogy a miniszterelnök is érzi, el fogják veszíteni a választásokat.

„Nem, az azt jelenti, hogy nincs lefutva”, mert „azt mondani, hogy egy választás le van futva, egy megbocsáthatatlan tiszteletlenség az emberekkel szemben” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kijelentette: „győzni fogunk természetesen, győzni akarunk, meg sok mindent mondok, ami a győzelemről szól, de mindig úgy, hogy az az emberek döntéseként jöhet csak létre” – közölte. Kézmozdulata azt jelentette, hogy ez egy nyílt csata, a csata vége pedig könnyebb, mint egy vagy inkább három hónappal korábban volt – fűzte hozzá.

„Most lendültünk bele”, „a kormánypártok a végén lendülnek be, de én is így terveztem, mi is így terveztük ezt a kampányt”; március 15-én dördült el a startpisztoly a Békemenettel, és „azóta szerintem egy föltartóztathatatlan menetelésben vagyunk” – mondta.

Orbán Viktor arról, hogy a Török Áramlat vezeték közelében talált robbanószerrel összefüggésben azt mondják, álmerényletről van szó, úgy reagált: „ez nem gyerekség, nem játék”. „Ha nem történt volna még ilyesmi, akkor lehetne ilyen szamárságokat beszélni, de hát az ukránok csak felrobbantották az Északi Áramlatot”, lezárták a magyar gázvezetéket, „aztán lezárták az olajvezetéket is”, „mindenre képesek” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy miközben ő arról beszél, hogy „a mieink most jönnek elő”, minden nap vannak tényfeltáró vallomások olyanoktól, akik lehet, hogy korábban fideszesek voltak, de most Magyar Péter soraiba illeszkednek, úgy reagált, hogy „én az emberekkel szoktam találkozni az utcán, a gyűléseken, egyre többen vagyunk”.

Az önfeltáró vallomások „nekünk dolgoznak”, mert ezeknek az államigazgatási egységeknek – rendőrség, titkosszolgálat, katonák – van egy belső rendje, lojalitása, viselkedéskódexe. Aki ezt megsérti, az szembefordul magával az egyenruhás állománnyal, „ez szerintem termeli a Fidesz-szavazókat”, mert így nem lehet viselkedni, nem a kormánnyal szemben, „így nem lehet viselkedni a bajtársaiddal szemben” – mondta.

Ezek nem olyan tudású és pozíciójú emberek, akik összefüggéseket tudnának föltárni, van egy közérzetük, valószínűleg valamiért rossz – jegyezte meg. Hozzátette, ha igaz lenne, amit mondanak, akkor tömegesen hagynák el az egyenruhás állományokat, de nem tömegjelenségről, hanem egy-egy emberről van szó.

Csád

Orbán Viktor a csádi katonai misszióra vonatkozó kérdésre, miszerint Pálinkás Szilveszter százados beszámolója alapján „családi sugalmakra” indult el a csádi misszió, azt mondta, a Magyar Honvédség komoly intézmény, ahol sugalmak nincsenek, pontosabban ha vannak is, annak nincs katonai következménye. „A századosok, főhadnagyok nem terveznek missziókat, aki ezt állítja, az tökkelütött”, ezt a legmagasabb szinteken tervezik, a döntéseket a legmagasabb szinten hozzák – közölte.

A miniszterelnök a Bloomberg által közölt, közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti beszélgetésről azt mondta, nem tudja pontosan, miről van szó. „Láttam én is valami ilyesmit, de én többször is beszéltem az elmúlt időszakban mind az amerikai, mind az orosz elnökkel, és erről mindig tájékoztattuk is a közvéleményt” – fűzte hozzá.

Király Tamás a beszélgetés leiratából idézve megkérdezte, mit értett Orbán Viktor az alatt, hogy „tegnap a barátságunk olyan magas szintre emelkedett, hogy bármiben segíthetek”. Erre a kormányfő azt válaszolta, „a tegnap az az volt, hogy az amerikai elnök fölhívott engem”, és azt mondta, lenne egy békecsúcs, és azt javasolják, hogy Budapesten, „ez Putyin elnök úr és Trump elnök úr közös javaslata”.

„Azt gondolom, hogy ez a barátságnak a kifejeződése, tehát ha két ilyen jelentős állam vezetője azt gondolja, hogy Magyarország a megfelelő helyszín, és én vagyok a megfelelő házigazda, annál nagyobb elismerést nem nagyon kaphat egy ország, meg egy vezető” – fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán-Putyin kapcsolat

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Vlagyimir Putyinnal 2009 óta nagyon transzparens viszonyt építettek föl.

„Megállapodtunk abban, hogy nagyon nehéz a történelmünk, és a történelemből leginkább ellenségeskedés következik, úgyhogy azt hagyjuk valahogy a hátunk mögött, tekintsük történelmi kérdésnek, bízzuk is történészekre, és ha nyerek, mert ez 2009-ben volt (…), akkor építsünk fel egy transzparens és jövőbe mutató, irányuló együttműködést.”

Megbeszélték, legyenek programjaik, ezeknek legyen nyilvános listája, és minden évben találkozzanak, „egyszer nálunk, a következő évben meg náluk, és nyilvánosan vegyük végig, hogy az éppen futó több orosz-magyar közös program hogyan áll, és ezek legyenek minél nagyobb ívűek, erőteljesebbek, legyen benne minél több energia, pénz, legyen benne minél több gazdasági értelem” – közölte.

Kiemelte, egyszer sem fordult elő, hogy amiben megállapodtak, azt ne tartották volna be.

A kormányfő az interjúban beszélt arról, hogy Németország még az orosz-ukrán háború kitörése után is egy ideig próbálta fenntartani „a speciális és mély szerteágazó kapcsolatrendszerét” Oroszországgal, de az Északi Áramlat vezeték felrobbantása után ez megváltozott, és „besoroltak az amerikaiak mögé”.

„Tehát úgy nézett ki a térkép akkor, hogy legerősebben háborúpárti az Egyesült Államok, aztán a baltiak, aztán a lengyelek és aztán a németek” – sorolta.

Közel-keleti háború

A kormányfő utalt a kedden Magyarországra érkezett J. D. Vance amerikai alelnökre, aki azt mondta, hogy az iráni konfliktust az Egyesült Államok jól fogja lezárni.

Hangsúlyozta, az amerikai elnök az orosz-ukrán háború lezárásáért mindent megtett, ami emberi számítás szerint megtehető. Az, hogy az európaiak nem akarnak együttműködni az amerikaiakkal, és ellenükben is folytatni akarják a háborút, sőt azt hiszik, hogy le tudják győzni Oroszországot, egy európai probléma – jegyezte meg.

Irán ügyében nem döntött még a történelem: lehet, hogy az utókor háborúnak értelmezi, amiért Amerikát terheli a felelősség, de lehet, hogy a közel-keleti tartós béke megteremtéséhez vezető lépésként. Magyarország mindig törekedett arra, hogy Iránnal – a nyugati szankciók ellenére is – beszélő viszonyban legyen.

A célunk az, hogy Magyarország olyan pozíciót foglaljon el, ami a legtöbb barátot eredményezi, a legkevesebb konfliktussal jár, és a legtöbb praktikus előny származik belőle – hangoztatta.

A kérdésre, hogy Magyarország ki tud-e maradni az amerikai-iráni konfliktusból, azt mondta, „eddig mindig kimaradtunk”.

NATO

Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a NATO jövője Irántól független kérdés. A szövetségről úgy fogalmazott, a mostani helyzete nem tartható, „recseg-ropog”.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kérdés az, hogy a NATO megmarad-e katonai szövetségnek – ami szerinte magyar érdek -, vagy az amerikaiak átállnak a kétoldalú kapcsolatok rendszerére. Ez utóbbi azt jelenti, hogy van egy erősebb biztonsági garancia, és egy optimálisabb együttműködési forma, mint amit a NATO tudott eddig adni, és egy új korszakban találjuk magunkat.

Egy demokrata párti elnök esetleges megválasztására úgy reagált: hiba csak az amerikaiakra építeni stratégiát, elfeledve azt, hogy az elnökváltások milyen stratégiai következményekkel járhatnak. „Ezért én nem is csinálok ilyet soha” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy ha április 12-én nyer a Fidesz, ki lehet-e egyezni az Európai Unióval, vagy továbbra is feszült lesz a viszony, azt válaszolta, hogy „van, amiben kiegyeztünk, és van, amiben soha nem fogunk megegyezni”. Arra kell törekedni, hogy csökkentsük azon ügyek számát, amelyekben nem tudunk megegyezni, és növeljük azokét, amelyekben igen, „erre van lehetőség” – fűzte hozzá.

Fairnek nevezte a Zelenszkij ukrán elnököt és Ursula von der Leyent ábrázoló plakátok kihelyezését, mivel az Európai Bizottság elnöke az ukrán-magyar konfliktusok kérdésében nem teljesíti a magyarok kérését. Neki az uniós tagállam oldalán kellene állnia – húzta alá.

Energiaválság a küszöbön?

Kitért arra is, hogy a világon energiaválság bontakozik ki, üzemanyaghiány várható világszerte, Európában biztosan, és ettől függetlenül kialakul egy pénzügyi, hitelezési válság is, és a kettő együtt csap le Európára.

Európának nincsenek nyersanyagai és energiája, Oroszországnak mindkettő korlátlanul áll rendelkezésre, egy ilyen országgal gazdasági kimerítésre épülő stratégiát folytatni eszement ötletnek tűnik – szögezte le. Az orosz költségvetés 59 dolláros hordónkénti olajárra van beállítva, minden 10 dollár áremelkedés havonta 3 milliárd dollár pluszbevételt hoz az országnak. „Az oroszok azért nem sietnek, mert töltik fel a kasszát” – fogalmazott.

A válság kibontakozását úgy jellemezte, hogy először az üzemanyag és az energia ára kezd emelkedni, a következő lépés az, hogy a Brent olajár elveszíti iránytű jellegét, majd készlethiány alakul ki. Ezt követi a leállás, aminek első jele a légi közlekedés korlátozása lesz, és – mint mondta -, ettől nem vagyunk messze.

Orbán Viktor ismertetése szerint a pénzügyi válság előszele, hogy a különböző világgazdasági fejlemények hatására a ma felvehető hitelek kamatai jóval magasabbak a néhány évvel ezelőttieknél. A nyugati gazdaság jó része hitelgazdaság, hitelből fejleszt, és közeledik a pillanat, amikor a lejáró hiteleket meg kell újítani. Végigsöpör egy finanszírozási válság a világon, nem adnak hiteleket, vagy bizonytalanabbá válnak a hitelek, elkezd kiszáradni a gazdaság, a növekedés eltűnik, bekövetkezik a recesszió, ami európai méretű pénzügyi válságot is előidézhet – mondta.

Hozzátette, olyan bajok jönnek a világgazdaságban, hogy kulcskérdés lesz a jegybanki és a költségvetési politikák összehangolása. „Dolgozom azon, hogy ez az összehangoltság meglegyen.”

További kérdésre reagálva közölte, Pintér Sándorral még nem beszélt nyugdíjba menetelről, és nem akarja elveszíteni a tudást, amivel a belügyminiszter rendelkezik. Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, és a miniszter nélkül nem lenne az – hangsúlyozta.

A Szijjártó Péter jövőjére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy Európa legrégebben hivatalban lévő külügyminisztere, mindenkit ismer, olyanokat is, akik már nincsenek hivatalban, és ez a tudás „lecserélhetetlen”.

Beszélt arról is, hogy a Fidesz háborúellenes aláírásgyűjtésénél azt tapasztalták, hogy több mint 20 százalék volt az új támogatók aránya, van lemorzsolódás és rengetegen vannak olyanok, akik most csatlakoztak hozzájuk.

„Marhaságnak” nevezte azt, hogy egy választási vereség esetén nem adja át a hatalmat. Azt mondta, 16 évig volt az ellenzék egyik vezetője, és 20 évig miniszterelnök, nincs senki az európai politikában, aki annyiszor nyert és vesztett volna választást, mint ő.

„Ha van élő garancia arra, hogy Magyarországon ez demokratikus lesz, az éppen én vagyok. De vannak erősebb, intézmények és alkotmányos garanciák is” – mondta Orbán Viktor.

Arra a kérdésre, mennyire alakult át a baráti köre, a személyes kapcsolatai azok után, hogy „nagy ember lett”, visszakérdezett: „nagy ember lettem?” Megfogalmazása szerint inkább azt mondaná magáról, hogy „nagy kis ember”, mert ez szolgálat, majd rámutatott: mire miniszterelnök lett, stabil családja volt, és az a legfontosabb.

„Ha nincs családod, akkor sok barát kell”, ha van családod, akkor csak kevés barát marad, „hiszen ott a feleséged, a gyerekeid, és ők adják azt a védőburkot, ami megsegít téged, ha arra szükség van” – mondta. Kitért arra, hogy a legjobb barátok megmaradnak, de a házasság önmagában, politika nélkül is, mindig okoz lemorzsolódást a baráti körben, csak a legjobb barátok tudnak megmaradni, „mert más a felelősséged, az idődet másra kell szánni, és akkor a dolgok átalakulnak, de ez nem természetellenes, hanem inkább az élet rendje”.

A miniszterelnök a munkájáról szólva beszélt arról, hogy rengeteg kreatív ember van körülötte, munkatársai folyamatosan bombázzák javaslatokkal, remek ötleteket kap, és amikor hazamegy, alapvetően nem visz haza munkát, dossziét, legfeljebb beszédírást, amihez szokott kérni és kapni javaslatokat, kiegészítéseket.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!