Itt a friss jelentés: megérkeztek az új magyar adatok, a háború árnyékában minden megváltozik a boltokban

Mindenki a mai reggeltől tartott, és a számok nem hazudnak. A KSH friss jelentése szerint a magyar gazdaság feszült várakozással tekint a jövőbe. Miközben a boltokban még költünk, az ipar már a vészféket rángatja. Az iráni háború sötét árnyéka rávitágított a forint gyengeségére és a közelgő brutális drágulásra. Kiderült, az év második felében akár 5 százalékos infláció is sokkolhatja a családokat. Mutatjuk a részleteket, amik minden magyar pénztárcáját érintik.

A KSH ma reggel tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. Összességében éves alapon 3,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatással igazított adatok szerint. Az adat nem okozott meglepetést. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a volumen 0,4 százalékkal nőtt havi alapon az év második hónapjában.

Ami a részletes bontást illeti, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva februárban.

Kiskereskedelem

A hosszú idősorok alapján továbbra is az látszik, hogy a kiskereskedelmi forgalom fokozatosan, ám visszafogottan bővül. A költségvetési jóléti kiadások további emelkedésével, illetve a várhatóan továbbra is pozitív reálbérváltozással párhuzamosan az idei évben a boltok forgalma fokozatosan tovább emelkedhet. Támogathatja a költéseket az év elején tapasztalt infláció-lassulás. Összességében továbbra is úgy látszik, hogy a háztartások fogyasztásbővülése marad a GDP növekedés legfontosabb támasza az idei évben is.

Ipari termelés

A KSH közleménye szerint 2026 februárjában az ipari termelés volumene munkanaphatástól megtisztítva 1,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami elmaradt az általunk várt értéktől és a konszenzustól is. Havi szinten érdemben, 1,8 százalékkal esett vissza a kibocsátás, lenullázva a januári javulást.

Az adat részleteit április 15-én teszi majd közzé a KSH. Egyelőre csak a szokásos rövid kommentár érkezett, ami szerint a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához képest. A legnagyobb súlyú alágak közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve a villamos berendezés gyártása bővült, ugyanakkor a járműgyártásban, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be.

Mi várható?

Az előrejelzések terén még mindig bizonytalanságot okoz, hogy továbbra sem teljesen egyértelműek a valódi javulás jelei a német konjunktúrában. Az iráni háború következtében megemelkedő energiaárak érdemi lefelé mutató kockázatot jelentenek. Mindent egybevetve továbbra is a korábbi nagy beruházások termőre fordulásában bízhatunk: a BMW, BYD, CATL és Mercedes kapacitásai az ipari termelés bővülését kell, hogy eredményezzék várhatóan leginkább 2026 második felében. Az első két hónap adatainak ismeretében a gazdasági aktivitás javulása tekintetében még mindig a fogyasztás az egyetlen stabil láb. A feldolgozóipar továbbra sem tud kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani.

Ma reggel a márciusi inflációs adatok is érkeztek. A KSH közleménye szerint a fogyasztói árak havi szinten mindössze 0,4 százalékkal nőttek, az éves infláció így 1,8 százalékra gyorsult a februári 1,4 százalékról. Az adat alacsonyabb lett a 2,1 százalékos várakozásunknál és a 2,2 százalékos konszenzusnál. Kedvező, hogy a maginfláció éves indexe szintén tovább csökkent: a februári 2,1 százalékról 1,9 százalékra.

Infláció

Az infláció szerkezete nem okozott nagyobb meglepetést. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal mérséklődött. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2%-kal nőtt, ezen belül a teherszállítás 5,5%-kal többe, az utazás egyéb távolsági úti céllal 0,9%-kal kevesebbe került. Az utóbbi meglepő volt, hiszen ezt a kategóriát elsősorban a repülőjegyárak mozgatják, melyek esetében a forint márciusi gyengülése és a globális üzemanyagárak jelentős emelkedése miatt drágulást vártunk. A háztartási energia ára stagnált, ezen belül a távfűtésé 18,4%-kal emelkedett, a vezetékes gázé 3,3%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 4,6%-kal nőtt, míg a ruházkodási cikkek 1,9%-kal többe kerültek.

Ami a kilátásokat illeti, az iráni háború kitörése és a remélt lezárás időbelisége érdemi bizonytalanságot hozott az előrejelzésekbe.  Az elmúlt másfél hónap piaci feszültségei az energiaárak elszállásához és a forint jelentős gyengüléséhez vezettek. Az elmúlt órákban jelentős visszarendeződést láthattunk, azonban az erős piaci volatilitás nem segíti az inflációs várakozások mérséklődését. A hatósági beavatkozások elfojtott árnyomást bújtatnak a rendszerben, ugyanakkor a munkaerőpiaci indikátorok romlása valamelyest ellensúlyozhatja a hatást. A közel-keleti konfliktus miatt globális megemelkedő infláció a következő hónapokban fokozatosan hazánkat is eléri, jelen állás szerint az év második felében várhatóan 5 százalék körüli értékeket is láthatunk. Ezzel együtt az év eleji kedvező számok tükrében az év egészében 4 százalék alatt maradhat az átlagos drágulás mértéke.

A cikk szerzője: Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője

Címlapkép: RaniRamli/Pixabay

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!