Kiderült, mi vár a nyugdíjasokra 2025-ben: nem ilyen bejelentésre számítottunk!

Lesz-e idén nyugdíjprémium? Lesz-e idén részleges áfa-visszatérítés a nyugdíjasoknak?Vagy helyette jön az élelmiszer-utalvány? Lesz-e idén nyugdíjemelési korrekció? – tette fel a kérdéseit a Közbeszédnek küldött hírlevelében Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Nyugdíjprémium

A nyugdíjprémium mértékét a GDP-nek (a bruttó hazai összterméknek) a kormányzat által elismert éves növekedése határozza meg. A nyugdíjtörvény szerint a GDP-növekedésnek legalább 3,5%-osnak kell lennie ahhoz, hogy nyugdíjprémiumot kaphassanak a nyugdíjasok. Idén az előrejelzések a közelébe sem érnek ennek a növekedési ütemnek, ezért a törvényi alapfeltétel alapján nyugdíjprémium idén nem fizethető.

A kormányzat persze bármikor dönthet a nyugdíjasok javára fizetendő plusz juttatásról, így akár elrendelheti a törvényi feltételek hiányában is a nyugdíjprémium kifizetését – ennek politikai indokoltsága a jövő évi választások közeledtével nyilvánvaló, de nyugdíjszakmai tekintetben is megalapozható arra tekintettel, hogy a nyugdíjasok relatív jövedelmi pozíciója idén is tovább romlik, ezt a rossz folyamatot pedig némileg fékezni lehet a nyugdíjprémium kifizetése révén.

Ha ilyen döntés születne, akkor a 2021. novemberi kifizetéshez hasonlóan 2025. novemberében is akár 80 ezer forint nyugdíjprémiumot (ez a törvényi maximum összeg) kaphatna minden jogosult (a nyugdíjasok mellett a hasonló ellátásokban részesülő személyek is, összesen 2,4 millió ember). Ez összesen 192 milliárd forintba kerülne.

Sajnos e döntés valószínűsége csekély, hiszen a kormányzat inkább részleges áfa-visszatérítésről és nyugdíjas élelmiszer-utalványról kommunikál, a nyugdíjprémium említését (egyelőre) kerüli.

Részleges áfa-visszatérítés és/vagy élelmiszer-utalvány

Lehet, hogy a nyugdíjprémium elméleti kiadási tételét szeretné jelentősen csökkenteni – de a politikai hasznot többé-kevésbé megőrizni – a kormányzat, amikor nem a rendkívüli nyugdíjprémium lehetséges kifizetéséről, hanem a nyugdíjasokat megillető részleges áfa-visszatérítésről, vagy legutóbb már nem is arról, hanem a nyugdíjasokat megillető élelmiszer-utalványról beszél.

Az élelmiszer-utalványról tegnap (május 26-án) az derült ki, hogy a kormányzat személyenkét összesen 30 ezer forintos utalványt ad ki „őszig” (ez vajon augusztust, szeptembert vagy októbert jelent?) a jogosultak számára. Ez 72 milliárd forint plusz juttatást jelenthet. A költségvetési kiadás persze jelentősen több lesz, mert a bejelentett terv szerint papíron ki kell nyomtatni a 2,4 millió jogosult részére több címletben ezeket az utalványokat és azokat ki is kell postázni a részükre.

Nem lenne egyszerűbb (és sokkal olcsóbb) a júniusi nyugdíjakhoz hozzáadni mindenkinek 30 ezer forintot, és rábízni a nyugdíjasokra, hogy mire költik ezt a plusz juttatást?

Valószínűleg ez az utalvány kiüti a részleges áfa-visszatérítést, erre utal, hogy az élelmiszer-utalványról szóló első kommunikációban kifejezetten hangsúlyozzák, hogy az utalvány az őstermelőknél is beváltható lesz (az őstermelő alanyi áfa-mentes, vagyis a nála történő vásárlásért fizetett árnak nincs áfa-tartalma).

Visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelés

Már biztos, hogy a nyugdíjasok novemberben számíthatnak visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelésre, amelynek mértéke csak az augusztusi inflációs tényadatok ismeretében lesz majd végleges, egyelőre 1,3% emelésről van szó, mert a kormányzat 4,5%-os éves inflációval számol, miközben a januári emelés 3,2%-os volt – a kettő különbsége adja ki az 1,3%-os korrekciót.

Ha valóban csak ennyi lesz a kiegészítő nyugdíjemelés mértéke, az éves szinten összesen 90 milliárd forintba kerülhet – erre a pénzt már félre is tették a hivatalos közlés szerint.

Persze ha félretették, akkor nem lenne semmi akadálya egy nyári kifizetésnek, hiszen a nyugdíjasok joggal nehezményezik hogy az őket már januártól megillető összeg kifizetésére novemberig kell várniuk.

A nyugdíjemelési eljárást övező sok félreértés miatt célszerű pontosan ismerni a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a nyugdíjtörvény 62.§-a tartalmaz:

62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást … a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.
(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.
(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.
(7)  Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.

A törvény tehát a januári kötelező emelés mellett egyetlen korrekciós emelést ír elő, amelyet novemberben kell végrehajtani, ha az infláció (akár az általános infláció, akár a nyugdíjas infláció) tárgyévben várható mértéke meghaladná a januárban a költségvetési törvényben előrejelzett infláció mértékét.

Az infláció megszaladása miatt a januári emelés és a novemberi korrekció közé a kormányzat a fenti (6) bekezdésben idézett törvényi felhatalmazásával élve 2021. júniusában és 2022. júliusában már beiktatott egy-egy rendkívüli évközi emelési korrekciót.

Ez például szolgálhatna egy 2025. júniusi vagy júliusi évközi korrekciós emelésre – zárta elemzését Farkas András.

Címlapkép: Pixabay

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!