Elképesztő, mit kapnak a nyugdíjasok 2025-ben – ezt nem fogod elhinni!

Milyen nyugdíjemelési változtatások szolgálnák valóban a nyugdíjasok érdekeit? A NyugdíjGuru-portálomra és közösségi médiás felületeimre ömlő nyugdíjas vélemények és kérések alapján a nyugdíjasok továbbra is mindenekelőtt a nyugdíjemelés módszerében szeretnének változtatásokat elérni – írta a Közbeszédnek küldött elemzésében Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Amit idén kaphatnak a nyugdíjasok

A 2025. januári 3,2%-os emelés nem volt képes megvédeni a nyugdíjak reálértékét a sokkal magasabb tényleges inflációtól, és a novemberre beígért 1,3%-os pótlólagos kiegészítő nyugdíjemelést is kevésnek érezhetik az érintettek, akik ráadásul azt sem értik, hogy miért vár a kormányzat a nyugdíjasokat mindenki szerint megillető kompenzáció kifizetésével novemberig, ha állítása szerint már félre is tette rá a szükséges 91 milliárd forintot. Nem lenne célszerűbb már júniusban vagy legkésőbb júliusban kifizetni a nyugdíjasokat megillető emelési különbözetet?

Az elfogadás előtt álló új költségvetési törvényben  2026. januárra tervezett 3,6%-os emelés szintén nem töltheti el túlzott reményekkel a nyugdíjasokat, változatlanul tarthatnak attól, hogy a nyugdíjas társadalom egészének relatív elszegényedése és a nyugdíjasok egyhatodának (több mint háromszázezer nyugdíjasnak!) az abszolút elszegényedése jövőre sem lassul.

Ehhez képest az egyébként is nagyon nehezen érthető és értelmezhető részleges áfa-visszatérítés helyett kiötlött 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány sem tölti el túlzott boldogsággal az érintetteket, hiszen

– egyrészt emlékeznek rá, hogy az eggyel korábbi választások előtt, 2021-ben mindenki 80 ezer forintos nyugdíjprémiumban részesült, amelyhez képest ez a 30 ezer forint az előző évek brutális inflációját is tekintetbe véve édeskevésnek tűnik,

– másrészt a hónapokig ígért áfa-visszatérítés a hivatalos kommunikáció szerint havi 10-15 ezer forint, azaz éves szinten 120-180 ezer forint többlet-bevétellel kecsegtette a nyugdíjasokat, s ennek a remélt összegnek csak a töredéke a most ígért 30 ezer forint. Persze ha csak az év végi két hónapra, novemberre és decemberre számítjuk, akkor a 30 ezer forint éppen kétszer 15 ezer forint…

Lehet, hogy az élelmiszer-utalvány ez is csak egy teszt-ötlet, amely a nyugdíjasok reakciójának függvényében alakulhat még. De ehhez a nyugdíjasok tömegeinek kell egyértelművé tennie, hogy nincsenek megelégedve ezekkel az eseti juttatásokkal, és ezért is különösen fontosnak tartják a nyugdíjemelési rendszer megváltoztatását. Ezzel kapcsolatban szíves figyelmébe ajánljuk Farkas András kapcsolódó interjúját is a 24.hu-n.

A nyugdíjemelés megváltoztatása

A kommentek tanúsága szerint a nyugdíjasok nem arra vágynak, hogy a helyzetüket csak néhány napra vagy hétre enyhítő eseti ajándékokkal próbálják lekenyerezni őket (élelmiszer-utalvány, Szép Kártya, nyugdíjprémium), hanem arra, hogy a nyugdíjuk összegébe a nyugdíjemelés révén ténylegesen beépülő plusz jövedelemhez jussanak.

A nyugdíjemelés mai eljárása ugyanis elkerülhetetlenül a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet – pontosan ezért kell állandóan eseti ajándékokat kitalálni a nyugdíjasok romló közérzetének javítása érdekében -, így a nyugdíjemelési eljárást valóban indokolt mielőbb megváltoztatni.

A legtöbb európai nyugdíjrendszerben a nyugdíjas elszegényedés elleni küzdelem jegyében az utóbbi néhány évben változtatták meg radikálisan a nyugdíjemelési eljárásaikat.

Hogyan nézhetne ki egy olyan nyugdíjemelés, amellyel minden magyar nyugdíjas sokkal jobban járna, éppen úgy, ahogyan a szlovák, a cseh, a lengyel vagy a balti nyugdíjasok?

Ehhez a nyugdíjakat meg kell emelni az infláció mértékével (eddig nem lenne változás), és az inflációs emeléshez hozzá kell adni a nettó reálkereset növekedésének meghatározott mértékét, jellemzően a növekedés felét.

Egy ilyen emelési rendszerben például ha a tárgyévi tervezett infláció 4% lenne, a nettó reálkereset pedig a megelőző évben 6%-kal nőtt volna, akkor a nyugdíjakat 4 + 6/2 = 7%-kal kellene a tárgyévben emelni.

A nyugdíjas elszegényedési csúszda meredeksége máris csökkenne.

A nyugdíjemelés új rendszerére az teremthetne bőséges fedezetet, ha közelítenék az EU átlagszintjéhez (a GDP 10,9%-a) az öregségi nyugdíjakra fordított magyar költségvetési kiadásokat (ami 2025-ben mindössze a GDP 7,45%-a).

– Farkas András elemzése –

Címlapkép: Tim Doerfler/Unsplash

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!