Elképesztő, hányan nem tudnak erről, pedig az életük múlhat rajta: így dönthetsz most arról, mi történjen veled, ha cselekvőképtelen leszel!

Vajon mi az, amire tényleg kivétel nélkül mindannyiunknak életbevágóan szüksége van, de még csak nem is tudunk róla – mert túl korainak tűnik mindaddig, amíg túl késő nem lesz? – teszi fel a kérdést a Közbeszédnek friss hírlevelében Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója.

Megkönnyítem a válaszadást: azoknak a döntéseknek az időben történő meghozatalára van szükségünk, amelyekre később képtelenek leszünk. Nem hozunk ilyen döntéseket, amíg rendben mennek a dolgok, aztán egyszercsak nem mennek tovább rendben a dolgok, és a vészhelyzetben már nem is tudjuk meghozni a szükséges döntéseket. Pedig így helyrehozhatatlan, végleges károkat okozhatunk magunknak és a számunkra legfontosabb embereknek egyaránt.

Az egyik ilyen életbevágóan fontos döntési terület az egészségügyi önrendelkezési jogunk gyakorlásához kötődik: ez az élő végrendelet témaköre.

Az elnevezés ne tévesszen meg senkit, a szakirodalomban elterjedt „living testament” vagy „living will” nem a hagyatékunk halálunk utáni felosztásáról rendelkezik, hanem arról, hogy ha cselekvőképtelen (döntésképtelen) állapotba kerülnénk az egészségügyi állapotunk betegség vagy baleset miatti drámai leromlása miatt, akkor milyen életfenntartó vagy életmentő kezeléseket végezhetnek el rajtunk és milyen beavatkozásokat nem.

Az egészségügyi törvény és egy kapcsolódó kormányrendelet biztosít arra lehetőséget, hogy előzetes jognyilatkozatban vissza lehessen utasítani későbbi egészségügyi beavatkozásokat, így a cselekvőképes beteg a jövőbeni esetleges cselekvőképtelensége esetére is gyakorolhatja az egészségügyi önrendelkezés jogát. Vagyis a lényeg az, hogy az élő végrendelet révén az érintett személy előre szabályozhatja, hogy ha a jövőben betegség vagy baleset következtében cselekvőképtelen állapotba kerülne, akkor milyen egészségügyi beavatkozásokat végezhetnek el rajta.

Az élő végrendelkezés révén egyrészt megnevezhető az a cselekvőképes személy, aki a jövőben jogosult a rendelkező helyett az egészségügyi beavatkozásokba történő beleegyezés vagy azok elutasítása jogát gyakorolni, másrészt az érintett személy tételesen meghatározhatja, hogy milyen életmentő vagy életfenntartó egészségügyi beavatkozást hajlandó elfogadni vagy elutasítani a későbbi cselekvőképtelensége esetére.

Élő végrendeletet Magyarországon közokiratban lehet tenni, tehát ennek elkészítéséhez közjegyzőhöz kell fordulni. Jogszabály nem írja elő kötelezően az orvosok közreműködését, de a speciális  egészségügyi szaktudás igénybe vétele nyilván feltétele annak, hogy az élő végrendelet szükség esetén a klinikai gyakorlatban is megfelelően érvényesíthető okirat legyen.

Az élő végrendelet készítéséről az iménti linkre kattintva olvashat részleteket.

Szerző: Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója

Címlapkép: Freepik, illusztráció

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!