Így számolják ki a nyugdíját 2026-ban – lépésről lépésre mutatjuk a bonyolult folyamatot

Nem egyszerű eligazodni a magyar nyugdíjszámítás szabályai között. A szolgálati időtől kezdve a valorizációs szorzókon át a degresszióig számos tényező befolyásolja, mekkora összeg érkezik majd a nyugdíjasok számlájára. Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője friss hírlevelében arról írt, milyen lépések alapján számítják ki a nyugdíj induló összegét 2026-ban.

A nagyon bonyolult magyar nyugdíjszámítási eljárás legfőbb lépései 2026-ban a következők. Nyugdíjszámítás 9 pontban.

1. A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít). Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (pl. 40 egész évnyi szolgálati idő esetén 80% ez a szorzó).

2. Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „járuléktalanítani” kell, majd

3. az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint „adótlanítani” kell, majd

4. a járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó – idén a 2026. március végén közzétett, a 2025-ös mértéknél pontosan 9,0%-kal magasabb  –  valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2026-ban és a 2025-ben szerzett kereseteket), majd

5. az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal), majd

6. az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó „életpálya” átlagkeresetet,

7. amelyet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó „életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni,

8. az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált „életpálya” átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét,

9. amelyet – ha valaki erre jogosultságot szerzett – meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.

A szakértő hozzátette, közben persze ezernyi részletszabályt kell alkalmazni, amelyekről az idei nagy nyugdíjszámítási összefoglalójában olvashat.

A cikk szerzője Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.

Címlapkép: Mali desha/Unsplash

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is, és adja hozzá lapunkat a kedvenceihez, hogy a legfrissebb híreink mindig az elsők között jelenjenek meg a Google-keresőben!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!