Hatalmas összeg érkezhet Magyarországra, megnyílt az út 3600 milliárd forint előtt

Egyhangú szavazással fogadták el az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei múlt pénteken Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRF), amely megnyitja az utat több mint 10 milliárd euró (3600 milliárd forint) RRF-forrás lehívásához, de a feltételek teljesítésével további 6,4 milliárd euró befagyasztott kohéziós forráshoz is hozzáférhet Magyarország – mondta Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető részletesen beszámolt a július 9-ei Eurogroup tanácsüléséről, valamint a másnap tartott Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) ülésről.

Ott arról tájékoztatta kollégáit, hogy az új kormány elkötelezett a jogállamiság helyreállítása mellett és a források kifizetéséhez feltételként meghatározott szupermérföldkövek jelentős részét már teljesítette az augusztus végi határidő előtt.

A miniszter tájékoztatása szerint az elfogadott RRF-csomag 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 3,5 milliárd euró kedvezményes hitelt tartalmaz. A források közel 60 százaléka a zöld- és digitális átállást szolgálja, ami megfelel a követelményeknek.

A magyar RRF-programon belül 1,5 milliárd eurót különítettek el a villamosenergia-hálózat bővítésére és korszerűsítésére, amellyel további mintegy 1000 megawattnyi megújuló energia integrálható a hálózatba. A közösségi közlekedés fejlesztésére 1,8 milliárd euró áll majd rendelkezésre, ebből 1 milliárd euróból 200 vasúti kocsi cseréje valósulhat meg, további 800 millió euróból új HÉV-szerelvények vásárlását finanszírozzák.

A pénzügyminiszter beszámolt arról is, hogy a program részeként 2 milliárd eurós tőkeemelést hajtanak végre a Magyar Fejlesztési Bankban (MFB). Ennek célja, hogy a magyar kis- és középvállalkozások az MFB közvetítésével kedvezményes hitelekhez és vissza nem térítendő támogatásokhoz juthassanak. Új lakhatási programot is indítanak 20 százalékos állami támogatási intenzitással.

A módosított RRF-terv 2,6 milliárd euró értékben tartalmaz olyan beruházásokat, amelyek már korábban elindultak vagy megvalósultak, és a költségvetésből előfinanszíroztak, így ezek a források javíthatják a költségvetés mozgásterét.

További 1,1 milliárd euró értékben olyan beruházásokat is beemeltek, amelyek korábban nem szerepeltek a tervben, ezek közül a budapesti villamosok beszerzését emelte ki. A miniszter szerint ezek a forrásátcsoportosítások azért is kedvezőek, mert más uniós programokban új beruházások számára szabadulhatnak fel források.

Az új helyreállítási terv nemcsak beruházási programokat tartalmaz, hanem a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedéseket is, mint egyes támogatott hitelprogramok felülvizsgálatát, valamint a kekvák átalakítását, amelyek kiadáscsökkenéssel járnak.

Kármán András kiemelte: a kormány ősszel új, hiteles középtávú költségvetési tervet terjeszt elő, amely a költségvetési egyensúly helyreállítása mellett a tervezhetőséget is javítja. Ezzel a magyar költségvetési naptár közelebb kerülhet az euróövezeti országok által alkalmazott tervezési ciklusokhoz.

Bóka János (Fidesz) alelnök elmondta, hogy az euró bevezetése előfeltételeinek teljesítéséhez szükséges feltételek, mint az az államadósság, vagy az infláció leszorítása, konszenzus van. Bóka János az MFB-én keresztül megvalósuló programok ütemezésére volt kíváncsi, illetve arra, hogy milyen adóreformokat vállalt a kormány.

Hegedűs Barbara (Fidesz) az euró bevezetésének feltételeiről, valamint az RRF-források gazdasági hatásairól kérdezte a tárcavezetőt.

Gyöngyösi István (Tisza) a megtakarítási és befektetési unióval kapcsolatban kérdezett, többek között arról, hogy a kezdeményezés miként illeszkedik a magyar pénzügyi rendszerhez, milyen hatást gyakorolhat az államadósság finanszírozására, illetve hogyan alakulhat a magyar állampapírpiac a jövőben.

Trentin Balázs (Tisza) arról kérdezte a minisztert, hogy a magyar vállalatok hogyan tudnak bekapcsolódni az EU 15 milliárd eurós, innovatív és tech-vállalkozásokat támogató programjába.

Kármán András válaszában elmondta, hogy Magyarország az előző kormány alatt kétszer 1-1 milliárd euró forrást véglegesen elvesztett, az idei költségvetésben pedig 970 milliárd forintot úgy terveztek be, hogy nem volt reális esélye az RRF-források lehívására.

Az uniós források elmaradásának gazdasági hatásai leginkább a beruházási volumen visszaesésében és a növekedés elmaradásában mutatkoztak meg – hangsúlyozta.

Kiemelte: az uniós forrásoknak jelentős pozitív hatása lesz a növekedésre, a magántőke mozgósításával, továbbá a fejlesztések továbbgyűrűző hatása miatt.

A szélerőmű-fejlesztések kapcsán elmondta, az a cél, hogy a hálózat még több megújuló energia befogadására legyen képes, ami növeli az energiabiztonságot is.

Az RRF keretében vállalt adóreformok között szerepelnek olyan intézkedések, amelyek még az előző kormány vállalásai voltak, mint az adónemek számának csökkentése. Új vállalás a bizalmi vagyonkezelés szabályainak módosítása, amelynek célja az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapuk megszüntetése. A vonatkozó jogszabályjavaslat várhatóan hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Elmondta azt is, hogy a kormány felülvizsgálja a társasági adó egyes kedvezményeit. Ennek keretében néhány kisebb adókedvezmény megszűnhet, köztük a kastélyfelújításokhoz kapcsolódó kedvezmény – ismertette.

Idén 1,6-1,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol a kormány, ami érdemi előrelépés az elmúlt évek közel nulla százalékos teljesítménye után – mondta Kármán András. A pénzügyminiszter szerint a növekedési kilátásokat jelentősen befolyásolja, hogyan alakul a költségvetés helyzete.

Címlapkép: MTI/Kovács Attila

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google Hírekben is, és adja hozzá lapunkat a kedvenceihez, hogy a legfrissebb híreink mindig az elsők között jelenjenek meg a Google-keresőben!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!