Megfagyott a levegő: kiderült a mágikus szám, ami alatt egy fillért sem vonhatnak le a nyugdíjból

Megváltoztak a nyugdíjból történő levonás szabályai 2026-ban. 128 800 forint alatt mentes a nyugdíj, de bizonyos esetekben a pénz felét is elvihetik.

A nyugdíjból történő levonásra vonatkozó speciális szabályok mellett a levonásra vonatkozó általános rendelkezéseket is alkalmazni kell a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján – írja bejegyzésében Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője. Eszerint a nyugdíjból történő levonás hatályos szabályai:

Tartozás esetén alapesetben legfeljebb a nyugdíj összegének 33%-a vonható le.

A nyugdíj összegének 50%-a vonható le, ha

• több letiltás van érvényben a nyugdíjassal szemben, vagy
• gyermektartásdíjról, vagy
• jogalap nélkül felvett nyugdíjról van szó.

Ha e két főszabály szerint alkalmazott levonás után fennmaradó összeg több, mint 200.000 forint, akkor a 200.000 forint feletti rész korlátlanul levonható.

Így a nyugdíj összegének több mint 50 százalékát is levonhatja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Ha a nyugdíj összege nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének a 60%-át, akkor – a gyermektartásdíj tartozás kivételével – semmilyen levonás nem alkalmazható.

2026-ban a 322 800 forint bruttó minimálbér nettója 214 662 forint, amelynek 60 százaléka 128.797 forint. Így ha a nyugdíj összege (a kerekítés kötelező szabálya szerint) idén nem haladja meg a 128.800 forintot, akkor a nyugdíj mentes a letiltás alól. (Korábban, 2025. június 30-áig a mentesített összeg mindössze hatvanezer forint volt.)

Törvényi rendelkezések

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.)

A levonás közös szabályai

61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből – e törvényben foglalt részletes szabályok szerint – általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1) Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

• gyermektartásdíj,
• jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból – legfeljebb 50% erejéig – a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

A cikk szerzője Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.

Címlapkép: gpointstudio/Freepik

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!