Kiderült a titok: mégis van esély a nyugdíj újraszámítására? Mutatjuk, kinek járhat visszamenőleg több pénz

Ritkán, de kérhető a nyugdíj újraszámítása! Ismerd meg a rögzített nyugdíj csapdáit, a rokkantsági ellátás váltását és a jogorvoslati lehetőségeket. Ne bukjon el a pénzed!

Két héttel korábbi hírlevelemben már említettem, hogy a nyugdíj újraszámítása csak ritkán kérhető. Akkor bemutattam az újraszámítás leggyakoribb esetét: a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek ugyanis kérhetik a nyugdíjkorhatáruk betöltését követően, hogy számítsák újra az egyébként változatlan összegben (az esetleges levonások nélkül) a korhatáruk betöltésének napján automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult ellátásuk összegét, feltéve, hogy az ellátásuk mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szereztek.

Ebben a hírlevelemben az összes többi újraszámítási lehetőséget bemutatom.

A rögzített nyugdíj helyett új megállapítású nyugdíj választása.

Ha valaki nyugdíjrögzítést kért (vagyis a nyugdíjkorhatára betöltésével a nyugdíját folyósítás nélkül kérte megállapítani, de a nyugdíj tényleges igénybevétele nélkül dolgozott tovább), akkor a nyugdíj későbbi igénybevétele esetén – ha a számára az lenne kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett, ha a rögzített nyugdíj megállapításának – a nyugdíjkorhatára betöltésének – a napját követően  legalább 365 nap további szolgálati időt szerzett.

Ilyen esetben szolgálati idő szerzésére azért van lehetőség, mert a rögzített nyugdíj alapján az érintett személy nem minősül öregségi nyugdíjasnak, vagyis a keresetét terheli a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is.

Az utóbbi években a rögzített nyugdíj helyett jellemzően célszerűbbnek bizonyult a tényleges nyugdíjba vonulás napjára újraszámított nyugdíj igénybe vétele a rögzített nyugdíj helyett, miután az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme (ez a nyugdíjmegállapítás során meghatározó jelentőségű körülmény a valorizáció miatt) meghaladta az infláció növekedési ütemét (ami a nyugdíjemelés mértékét határozza meg).

Emiatt ha valaki a versenyszférában dolgozni akar a nyugdíjkorhatára betöltését követően is, a rögzített nyugdíj helyett célszerűbb a nyugdíj tényleges megállapítását kérni, és mellette dolgozni, mert így kettős jövedelemforrása lehet: a nyugdíja mellett fölveheti a járulék- és szocho-mentessé váló keresetét is.

A helyzet a közszolgálati jellegű jogviszonyokban dolgozók számára eltérő lehet a közszférában érvényesülő korlátozások miatt. A közszférában a nyugdíj szüneteltetésével járó korlátozásokat csak hat ágazatban oldották fel: szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, szakképzési, egészségügyi ágazatok.

Rokkantsági ellátás helyett nyugdíj igénylése

Ha valaki rokkantsági ellátásban részesül és betölti a nyugdíjkorhatárát, akkor dönthet úgy, hogy nem igényli az öregségi nyugdíját, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítják a részére tovább.

Célszerűbb azonban, ha a rokkantsági ellátásban részesülők is minden esetben igénylik a nyugdíjukat.

Az igénylés mellé nyilatkozatot csatolhatnak, amelyben kijelenthetik, hogy ha a megállapított öregségi nyugdíj összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor a nyugdíj igénylését visszavonják. Ez esetben a rokkantsági ellátásukat folyósítják a részükre tovább a korhatáruk betöltése után is.

Ha nem tettek volna ilyen előzetes nyilatkozatot, és a megállapított nyugdíj alacsonyabb összegű lenne, mint a rokkantsági ellátás összege, akkor az alacsonyabb összegű nyugdíjat megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lemondhatnak a megállapított nyugdíjról, ez esetben is a rokkantsági ellátásukat folyósítják tovább.

A legtöbb esetben azonban a megállapított nyugdíj összege magasabb lehet, mint a rokkantsági ellátás összege, vagyis a nyugdíj igénybevétele az előnyös megoldás.

Speciális újraszámítási lehetőségek

A nyugdíj két speciális esetben is újraszámítható

• ha a vállalkozó rendezi a korábbi járuléktartozását, illetve
• utóbb fölmerült tények vagy a hatóság jogszabálysértése miatt a nyugdíjat újra kell számítani.

Járuléktartozás rendezése alapján újraszámítás

Ha az érintett személynek a vállalkozói tevékenységéből származó, járulékalapot képező vállalkozói jövedelme tekintetében  járuléktartozás állna fenn, ezt utólag is rendezheti, de ez esetben a nyugdíja összege csak a tartozás rendezését követő hónaptól változhat, visszamenőleg nem.

A nyugdíjtörvény szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni

• az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,
• a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van,
• az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után 2011. december 31-éig fennálló időszakra nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék tartozása van.

A tartozás utólag történő – a nyugdíj megállapítása utáni – megfizetése esetén az így meghosszabbodott szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.

Jogorvoslati újraszámítás

A nyugdíj újraszámítása jogorvoslati eljárás keretében akkor kérhető, ha

• a nyugdíjmegállapító hatóság jogszabálysértő módon járt el, vagy
• olyan új tények, adatok, bizonyítékok kerültek elő a nyugdíjmegállapítást követően, amelyek az ismételt megállapítást indokolttá teszik.

Mind az esetleges jogszabálysértés tényét, mint az utóbb ismertté vált tényeket, körülményeket az érintett nyugdíjasnak kell bizonyítania.

Erről a nyugdíjtörvény 80.§-a a következőképpen rendelkezik:
(1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha
a) a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben, vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, vagy
b) a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.
(1b) Az … (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben, valamint ha a nyugellátást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vagy a nyugdíjfolyósító szerv jogszabálysértése miatt nem folyósították, a jogszabálysértés megállapításától számított öt éven belül járó összeget és a késedelmi kamatot ki kell fizetni a jogosultnak.
(1c) Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az újra megállapítás iránti eljárás megindulását megelőző hat hónapon belül járó összeget ki kell fizetni a jogosultnak.

Ha a nyugdíjmegállapító határozat véglegessé válását követően nem derült fény olyan tényekre (például a nyugdíjmegállapítás időpontjában nem ismert újabb szolgálati időtartam vagy nyugdíjjárulék alapját képező kereset kapcsán), amelyek alapján a nyugdíj összegét kedvezően meg lehetne változtatni, akkor a nyugdíj felülvizsgálata, újraszámítása megalapozottan nem kérhető.

A cikk szerzője Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztője.

Címlapkép: shurkin_son/Freepik

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!