Több mint egy havi minimálbért fizetünk ki zsebből: Ennyibe kerül valójában a magyar egészségügy 2026-ban
Döbbenetes számok: egy átlagos magyar háztartás már több mint egy havi minimálbért költ egészségügyre zsebből. Nézd meg a GKI friss elemzését!
Két világ egy országban: állami ellátás vs. zsebből fizetett gyorsítás
A gyorsabb bekerülés, a kényelmesebb körülmények és a jobb szervezettség miatt az utóbbi években sokan fordultak magánszolgáltatókhoz. A felmérés szerint az elmúlt három évben a szakorvosi vizsgálatok közel 20%-át már közvetlenül fizették a magyarok.Ez nem azt jelenti, hogy az állam „kiszállt” – inkább azt, hogy bizonyos területeken a mindennapi betegút egyre gyakrabban a pénztárcán múlik.
Ahol még mindig az állam állja a nagyját – és ez logikus is
Van egy csomó ellátás, ahol a közfinanszírozás továbbra is domináns, főleg ott, ahol hosszabb, súlyosabb kezelések, fekvőbeteg-ellátás és komoly diagnosztika kell.A 2023-as adatok alapján az állam fedezte többek között:
- a hosszú ápolási idejű ellátások 93%-át,
- a gyógyító és rehabilitációs fekvőbeteg- és egynapos ellátások 94,7%-át,
- a klinikai labordiagnosztikai és betegszállítási szolgáltatások 87%-át,
- a megelőző, szűrővizsgálatok 75,3%-át.
Itt a magánszektor eleve ritkábban szereplő: nehéz is lenne kiváltani azt, amit a kórházi, tartós ellátás jelent.
Ahol viszont mi fizetünk sokat: gyógyszerek, segédeszközök, járóbeteg-ellátás
A „mindennapi egészségügyi élet” másik oldala viszont drágább a háztartásoknak. A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök a lakossági magánkiadások közel felét viszik el, miközben ez az arány az államnál jóval kisebb. A GKI szerint a lakosság háromszor annyit költ erre a területre, mint amekkora arányt az állami gyógyszerkiadások képviselnek.A járóbeteg-ellátásnál is erős a zsebből fizetés: a magánkiadások harmada megy ide, miközben az állami oldalon a járóbeteg-ellátás aránya 21% körül van.Magyarán: ha gyors vizsgálat kell, kontroll kell, szakrendelés kell, ott gyakran a saját pénz dönt.
Egy év alatt minimálbérnyi plusz: mennyi az átlag, és mire megy el?
A kutatás szerint egy átlagos háztartás 2023-ban 272 000 forint közvetlen egészségügyi kiadást fizetett a közterheken felül. Ez inflációval számolva kb. 294 500 forint. A 2026-os nettó minimálbér kedvezmények nélkül 214 662 forint, vagyis a plusz egészségügyi költés ezt bőven meghaladja.
A bontás is beszédes:
- gyógyszer és gyógyászati segédeszköz: 152 000 Ft,
- járóbeteg-ellátás: 89 000 Ft (átlagosan).
Nem egyetlen vizsgálat „viszi el” a pénzt, hanem a sok apró tétel: kiváltott gyógyszerek, kisebb magánvizitek, eszközök, amikre egyszer csak szükség lesz.
Közben nőtt az állami arány is – csak máshol látszik meg
A történet egyik érdekes csavarja, hogy a teljes egészségügyi kiadáson belül a közfinanszírozás aránya az elmúlt években nőtt. 2023-ban az egy főre jutó összes egészségügyi kiadás 503 ezer forint volt, ebből 371 ezer ment állami forrásból – ez 73,7%. 2019-ben ugyanez 68,7% volt.A különbség egyik oka az, hogy a költségvetési kiadások emelkedésében benne vannak az egészségügyi béremelésekhez kapcsolódó tételek is.A végén mégis az marad, amit a legtöbben a saját életükben éreznek: a komoly ellátásoknál ott a közfinanszírozás, de a hétköznapi gyorsaságért és a gyógyszerekért sokszor mi nyúlunk a pénztárcához.
Forrás: tudasfaja, címlapkép: Közbeszéd
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
