Hivatalos kifizetési naptár: Jön a 13. havi mellé a 14. havi nyugdíj is – itt vannak a februári dátumok!
Február 12-én és 13-án jön a 13. és a 14. havi nyugdíj! Tudja meg, kik jogosultak rá, mekkora az összeg, és miért veszíthetik el az örökösök a juttatást.
A 13. havi nyugdíj a tárgyév februárjában érkezik a tárgyév februárjára járó nyugdíjjal azonos összegben azok számára, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugellátásban részesültek. (Ezt a februári nyugdíjjal együtt, idén február 12-én utalják majd.)
A 14. havi nyugdíj első 25%-os részlete (egy heti nyugdíj) szintén a tárgyév februárjában érkezik a tárgyév februárjára járó nyugdíj egynegyedével azonos összegben azok számára, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugellátásban részesültek. (Ezt idén külön utalják majd, február 13-án.)
Vagyis aki legalább 2025. december 31-én már nyugdíjas volt és 2026. februárjában is folyósítják majd a részére a nyugdíját, az 2026. februárjában a nyugdíja mellé az azzal azonos összegű 13. havi nyugdíjra és az annak egynegyedével azonos első 14. havi nyugdíj-részletre is jogosult.
A hatályos törvényi rendelkezések a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben:
6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra és tizennegyedik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül.
(2) Ha a jogosult több társadalombiztosítási nyugellátásban vagy a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíjra és a tizennegyedik havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni.
(3) Mind a tizenharmadik havi nyugdíj összege, mind a tizennegyedik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév február hónapjára a jogosultat megillető, a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra és tizennegyedik havi nyugdíjra jogosító társadalombiztosítási nyugellátások és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások együttes összegével.
(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat és a tizennegyedik havi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv a tárgyév februárjában, hivatalból, külön határozat meghozatala nélkül folyósítja.
A 13. és 14. havi nyugdíjra való jogosultságnak tehát kettős feltétele az, hogy a nyugdíjas az előző év legalább egy napján már nyugdíjas legyen, és a tárgyév februárjában is nyugdíjas legyen.
Így az a nyugdíjas, akinek a nyugdíját 2026. január 1-jei vagy azt követő kezdőnappal állapítják majd meg, 2026-ban még nem lesz jogosult a 13. és a 14. havi nyugdíjra, csak 2027-től.
E rendelkezés következtében azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghalnak, és ezért csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. és 14. havi nyugdíjra, így a velük együttélő hozzátartozójuk, vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetését.
A korábbi szabályozás szerint a januárban elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér ebben a sorrendben, kérelemre felvehette a januárban elhunyt nyugdíjas tárgyévi 13. havi nyugdíját a halál napjától számított egy éven belül. Ha nem volt az elhunyttal közös háztartásban együtt élő ilyen rokon, akkor az örökös kérhette a 13. havi nyugdíj kifizetését a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.
A hatályos szabályozás szerint viszont már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetését, ha az még nem történt meg.
A 13. és 14. havi nyugdíj neve 13. és 14. havi ellátás, ha nem nyugdíjban – korbetöltött öregségi nyugdíj, Nők40, hozzátartozói nyugellátások, törvényben felsorolt mezőgazdasági járadékok -, hanem egyéb ellátásban részesülő személy a jogosult (a tizenharmadik havi ellátásról és a tizennegyedik havi ellátásról szóló 409/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet 23 jogcímen járó egyéb juttatást sorol fel a korhatár előtti ellátástól a rokkantsági ellátáson át a házastársi pótlékig).
Ha a 13. havi nyugdíj hatását éves tükörben nézzük, vagyis az adott évi plusz juttatást az adott évi nyugdíj 12 havi összegéhez viszonyítjuk, akkor azt láthatjuk, hogy az egy havi plusz juttatás éves szinten 8,3%-os nyugdíjemeléssel ér fel. A 14. havi nyugdíj februárban fizetendő első 25%-os részlete közel 2%-os nyugdíjemeléssel ér fel.
Ezt azonban csak azok a nyugdíjasok érzik így, akiknek először fizetnek 13. és 14. havi nyugdíjat, mert a következő évektől a 13. és 14. havi nyugdíj beépül a nyugdíjas éves jövedelmébe. A 13. és 14. havi nyugdíjat évente ugyanúgy csak az infláció mértékével emelik, mint általában a nyugdíjakat, emiatt hosszabb távon ezek a plusz ellátások sem képesek ellensúlyozni a nyugdíjasok relatív elszegényedését.
Emellett minden évben fölmerül az a súlyos kérdés, hogy ki lehet-e fizetni minden év februárjában két havi olyan plusz nyugellátást – ha a 14. havi nyugdíj is teljes értékben jár majd 2030-tól, akkor összesen ezerkétszáz milliárd jelenlegi forint összegben -, amelynek nincs járulékfedezete, vagyis a teljes összegét a költségvetés egyéb bevételei terhére kell előteremteni.
A cikk szerzője: Dr. Farkas András, NyugdíjGuru News, alapító-főszerkesztő
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
