Figyelem! Nagy változás jön az ATM-es pénzfelvételnél – minden számlatulajdonost érint

Fontos változás jön 2026 februárjától a magyar bankrendszerben: megduplázódik a havi két alkalommal díjmentesen felvehető készpénz összeghatára. Az eddigi 150 ezer forintos limit 300 ezer forintra emelkedik. A döntés a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közös kezdeményezésére született, és több mint tíz év után ez lesz az első érdemi módosítás a lakossági készpénzfelvételi szabályokban.

A lépés elsődleges célja a készpénzhasználattal járó költségek csökkentése, ám a szakértők szerint a hatás ennél jóval összetettebb lehet: a bankok költségszerkezetét is átalakíthatja, ami közvetve az ügyfelek pénztárcáját is érintheti.

Mi változik februártól?

A jelenlegi szabályozás értelmében minden magyar állampolgár havonta két alkalommal vehet fel díjmentesen készpénzt bármely hazai ATM-ből, legfeljebb összesen 150 ezer forintig.
2026 februárjától ez a felső határ megduplázódik, így havi 300 ezer forintig lesz ingyenes a készpénzfelvétel.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a módosítás időszerű és kedvező a lakosság számára, mivel az infláció és a megélhetési költségek emelkedése mellett a korábbi limit már nem tükrözte a valós vásárlóerőt.

Fontos, hogy az alapvető feltételek nem változnak:

• továbbra is csak egy bankszámlához kapcsolható az ingyenes készpénzfelvétel,

• havonta legfeljebb két alkalommal vehető igénybe,

• és bármely magyarországi ATM-nél használható.

A bankok nem csökkenthetik az egy tranzakcióra jutó maximális összeget 150 ezer forint alá, így az ügyfelek biztonsággal kihasználhatják a teljes keretet.

Miért most emelik a határt?

A kormányzati indoklás szerint a cél a készpénzhasználat terheinek enyhítése, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében. A jelenlegi, 150 ezer forintos limitet még 2014-ben vezették be, azóta azonban jelentősen nőttek az árak, a bérek és a tranzakciós költségek is.

Az elmúlt tíz év során a keret reálértéke nagyjából a felére csökkent, így az emelés inkább értékhelyreállításként értelmezhető, mintsem új kedvezményként.

A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor korábban többször hangsúlyozta, hogy hosszú távon a készpénzhasználat visszaszorítása a cél, ezért a döntés részben ellentmond a digitalizációs törekvéseknek. A szakértők véleménye is megoszlik: egyesek szerint a változás valódi segítséget jelent a lakosságnak, míg mások attól tartanak, hogy lassíthatja az elektronikus fizetések terjedését.

A bankok szerint komoly teher keletkezik

A Magyar Bankszövetség kritikusan fogadta a döntést, elsősorban a tranzakciós illeték miatt. A jelenlegi szabályozás szerint a bankoknak minden készpénzfelvétel után 0,9 százalékos illetéket kell fizetniük az államnak, ami a limit megduplázásával jelentősen növeli a terheiket.

A Bankszövetség számításai szerint, ha egy ügyfél teljes mértékben kihasználja a törvény adta lehetőséget, a banknak az eddigi 1 350 forint helyett havi 2 700 forint tranzakciós illetéket kell megfizetnie egyetlen folyószámla után.

Ez különösen azokat a pénzintézeteket érinti érzékenyen, ahol az ügyfelek nagy arányban használnak készpénzt. A kisebb bankok és regionális hitelintézetek számára a többletteher éves szinten akár több milliárd forintos költséget is jelenthet.

Nőhet a lakossági készpénzállomány

A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a limit emelésének egyik következménye a forgalomban lévő készpénz mennyiségének növekedése lehet. Sokan élhetnek majd a lehetőséggel, hogy nagyobb összeget vegyenek fel, különösen azok, akik kevésbé bíznak a banki rendszerben, vagy eddig a költségek miatt korlátozták a készpénzhasználatukat.

Jelenleg a lakosságnál lévő készpénzállomány megközelíti a 9 000 milliárd forintot, ami már most is történelmi csúcs. Ha a háztartások akár csak 5 százalékkal több készpénzt tartanának otthon, az több mint 400 milliárd forintot vonna ki a gazdasági körforgásból, ami a bankrendszer likviditását is csökkentheti.

A statisztikák nem mutatnak erős nyomást a változásra

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 2025 harmadik negyedévében a belföldi bankkártyás készpénzfelvételek összege 2 346,4 milliárd forint volt, ami mindössze 2,6 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos időszakához képest.
Ezzel szemben a tranzakciók száma 20,34 millióra csökkent, ami 4,5 százalékos visszaesést mutat.

Ez arra utal, hogy a lakosság egyre inkább az elektronikus fizetési megoldásokat részesíti előnyben, és nem volt egyértelműen erős igény a limit ilyen mértékű emelésére. Ugyanakkor az infláció és a bérek növekedése miatt a 150 ezer forintos határ sok háztartás számára valóban szűknek bizonyult.

Kik járnak jól, és kik nem?

Előnybe kerülhetnek:

• azok, akik rendszeresen készpénzben fizetnek, különösen kisebb településeken,

• akiknek a mindennapi kiadásaik nagy része nem elektronikusan zajlik,

• a nyugdíjasok és az alacsonyabb jövedelműek, akik gyakran a teljes keretet felveszik,

• valamint azok, akik így havonta néhány száz forint ATM-díjat megspórolhatnak.

Hátrányos helyzetbe kerülhetnek:

• azok, akik főként bankkártyát, mobilfizetést vagy online vásárlást használnak, számukra a változás nem jelent előnyt,

• maguk a bankok, a megnövekedett tranzakciós illeték miatt,

• és végső soron minden ügyfél, ha a pénzintézetek a többletköltségeket más díjakon keresztül érvényesítik.

Mire lehet számítani a következő hónapokban?

A szakértők szerint rövid távon nem várható azonnali drágulás, ugyanakkor a bankok idővel reagálhatnak a megváltozott helyzetre. Ennek jelei lehetnek a számlavezetési díjak emelkedése, az ATM-használati feltételek módosítása, vagy új szolgáltatási csomagok megjelenése.

A kormány ugyanakkor jelezte: fellép a banki díjemelések ellen, amennyiben azok közvetlenül a készpénzfelvételi szabályok módosítására vezethetők vissza.

A havi 300 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi limit bevezetése jelentős könnyebbséget hozhat az ügyfelek többségének, miközben a bankrendszer számára komoly költség- és működési kihívást jelent. Hogy a változás valódi segítség lesz-e, vagy hosszabb távon rejtett dráguláshoz vezet, az a következő hónapokban derül ki – az viszont biztos, hogy 2026-ban a készpénz szerepe ismét a figyelem középpontjába kerül.

Címlapkép: Freepik

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!